Ledó Ferenc közölte: a körzetben 280-300 hektár uborkát termesztenek, a terület 25 százaléka szinte teljes mértékben, 100 százalékosan károsodott. A szakértők szerint az ültetvény 75 százaléka esetleg kiheverheti a jég pusztítását, de jelentős terméskiesés várható.
A FruitVeB elnöke emlékeztetett: a konzervuborkát 95 százalékban kisüzemekben, családi kertekben, valamint az önkormányzatok által működtetett közmunkaprogram keretében termelik. Emiatt jelentős szociális gondokat is okozhat a jégverés, mivel ez munka- és jövedelem-kieséssel jár az uborkatermelőknél - mondta.
A két járásban mintegy 4000 hektár gyümölcsös van, ebből mintegy 2800 hektár az alma, 500 hektár a meggy, 300 hektár a szilva, 200 hektár pedig egyéb gyümölcsfajokkal betelepített ültetvény. Az ültetvények mintegy 70 százalékát érintette a jégkár. A kár mértéke 30-100 százalékos. Ahol a hajtásokat, a rügyeket is elverte a jég - ez az ültetvények mintegy 20 százalékára igaz - ott már a következő évi termés is kérdésessé vált - mondta Ledó Ferenc.
Hozzátette: ha az almát nem verte le a fáról a jég, az még léalmának eladható. Ez jelentős árbevétel-kiesés a gazdálkodóknak, mivel a léalma ára kilogrammonként 15-20 forint, míg az étkezésié 70-100 forint között mozog. A FruitVeB elnöke megjegyezte: a terület egy részét tavaly pünkösdkor is hasonló kár érte. Most a jégverés június 21-én reggel és délelőtt pusztított a térségben.
Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke az MTI-nek elmondta, hogy a legutóbbi jégverés után a gazdák csaknem ezer hektárnyi kárt jelentettek Békés és Csongrád megyéből, ami a gabonatáblákon keletkezett. Békésben 700, Csongrádban 210 hektáron tarolt a jég. A területek nagysága még nőhet, mivel még 10 napjuk van a bejelentésre a gazdálkodóknak, de a GOSZ elnöke szerint ez nem lehet több a már bejelentett terület 50 százalékánál. Így az 1,6 millió hektár gabonához képest a jégkár 1000-1200 hektár körül mozog majd.
Feldman Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek elmondta: ismeretei szerint a keddi jégverés 47 települést érintett, de a legnagyobb károkat a csengeri és fehérgyarmati térség szenvedte el, igaz, más járásokban is súlyos károk keletkeztek. A károk felmérése most folyik - tette hozzá.
Közölte: a múlt évben mintegy 72 ezren kötelezően voltak tagjai a kárenyhítési rendszernek, míg mintegy 8 ezren önkéntesen váltak taggá. A tagok mostani számáról még nincs adat, mivel nem készült el az összesítés, de a helyettes államtitkár bízik benne, hogy az idén nő a kárenyhítési rendszer tagjainak száma.
Jelezte: a kárenyhítési rendszer csak a tagoknak nyújt segítséget, de a lehetőség lesz arra - a tavalyihoz hasonló konstrukcióban -, hogy a kárt szenvedett gazdálkodók 100 százalékban, kamat- és költségmentes hitelhez jussanak. Így könnyebben finanszírozhatják a termelést - mondta.
Forrás: MTI
