Ezért almamunkacsoport alakult a Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál (NAK) a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz), a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint az Északkelet-Magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (ÉKASZ) együttműködésével – közölte a köztestület az Agro Naplóval.
Az összefogás célja, hogy az almatermesztés – ide értve az étkezési és a léalmát is – szereplői és a szakmai szervezetek a jövőben közösen alakítsák ki álláspontjukat, szakmai véleményüket a témában, és együttműködjenek az ágazat fejlesztésében. A munkacsoport Bori Vilmost, a NAK Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezetének alelnökét, a vásárosnaményi gazdakör elnökét választotta meg vezetőjének.
A munkacsoport július 17-i, Újfehértón tartott alakuló ülésén egyeztették a termésbecslések adatait és az aktuális termelői, valamint feldolgozóipari információkat. Így a szervezetek felmérése alapján megállapítható, hogy idén Magyarországon mintegy 450 ezer tonna almatermés várható, ami 25 százalékkal marad el az átlagostól. A hozamcsökkenést részben a tavaszi fagyok miatti lokális kiesések okozzák.
Míg 2017-ben nagyon kevés alma termett, addig 2018-ban rekordmennyiségű gyümölcs volt Európában, az almatermesztésben meghatározó országokban (különösen Lengyelországban) és hazánkban is. A hazai átvételi árakban mindez 2017-ben jelentős emelkedést, tavaly pedig drasztikus csökkenést okozott.
Ahogyan az a munkacsoport legutóbbi ülésén elhangzott: a 2018-as magas termés ellenére a léalmát feldolgozó üzemekben jelenleg – feltehetőleg - nincsenek extra készletek. Az alma európai piaci árait meghatározó Lengyelországban is gyenge termést várnak. Ellentmondásos információk érkeznek ugyan a versenytársaktól, de a hivatalos adatok 2,0-2,5 millió tonna körüli lengyel termést vetítenek előre, ami a tavalyi termés fele, az átlagtermés 60 százaléka. Mindez azt jelzi, hogy várhatóan keresleti piac lesz almából.
Az alma hasznosítási irányok közötti megoszlása várhatóan ebben az évben is egyharmad étkezési és kétharmad ipari alma lesz. Az öntözött, magas szinten művelt, intenzív, étkezési célú ültetvényeken szignifikánsan jobb a termés, mint a kettőshasznú vagy ipari célú ültetvényekben. A helyzetet árnyalja ugyanakkor, hogy – az adott esetben a jelentős fagykároktól is megmenekült – a jéghálóval nem fedett ültetvények egy részében tapasztalható valamilyen mértékű jégkár, ami – jelenleg még nehezen becsülhető mértékben – rontja a minőségi kihozatalt. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében jelentős károkat okozó szélvihar emellett számos gazdaság működési feltételeit tette tönkre. Ennek rövidtávú orvoslása, és hosszú távon a megfelelő biztosítási konstrukciók kidolgozása kiemelt feladat.
A munkacsoportnak fontos feladata lesz a magyar almaágazat jövőjével kapcsolatos stratégiai döntések előkészítése, a szabályozási, támogatási és piaci kérdések megvitatása – tartalmazza a tájékoztatás.
