A már most is az ország legjobb felsőoktatási intézményei közé tartozó Állatorvos-tudományi Egyetem (ÁTE) teljes felhatalmazással rendelkező gazdája az állatorvos-képzésnek és az állatorvos-tudományi kutatásnak – fogalmazott Balog Zoltán, az oktatásügyért felelős emberi erőforrások minisztere. Az ÁTE régi-új újbóli önállóvá válása alkalmából rendeztek ünnepséget június 30-án az intézmény Budapest VII. kerületi székhelyén. Mint a tárcavezető mondta: alapítanak egy egyetemet, s ez azt jelenti, nemcsak a múltban bíznak, hanem a jövőben is.

Sótonyi Péter, az ÁTE dékánja szerint a jövőbeni fejlődés szempontjából az újbóli önálló egyetemi státusz alapvető jelentőségű, és e napot mindannyian sikerként élik meg. Az intézmény gyökerei 1787-ig nyúlnak vissza, amikor a Pesti Egyetem Orvosi Karán megalakult az első állatorvoslást oktató tanszék. Az alapító Tolnay Sándor munkásságának köszönhetően elkészültek az első tananyagok, anatómiai preparátumok, felkészültek az első oktatók. Az intézmény folyamatosan fejlődött, majd 1851-ben Királyi Állatorvosi Intézet néven különvált az orvosi kartól. A neve hamarosan Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára, majd 1899-ben Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolára változott. A főiskola megkapta a jogot, hogy állatorvos-doktori diplomát állíthasson ki végzett hallgatóinak. 1934-ben alakult Budapesten egy új műszaki és gazdasági egyetem, amelybe a főiskola osztályként integrálódott. 1945-től rövid ideig a Magyar Agrártudományi Egyetem karává vált, majd 1952-ben visszakapta önálló főiskolai státuszát, ezt követően – elismerve az oktatásban és kutatásban elért eredményeket – egyetemmé változott. Egy újabb átszervezés után 2000 óta a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karaként működött. Egészen idén június 30-ig, mivel egy közelmúltban elfogadott törvény alapján július első napjától ismét önállóvá válik.

A dékán szerint az elmúlt évek sok változást hoztak, de az alapelvek nem változtak, a képzés célja, hogy olyan állatorvosokat képezzenek, akik a hivatás bármely területén megállják helyüket. Szólt arról is, hogy az elmúlt években a szakma figyelme egyre inkább az élelmiszerek biztonsága felé fordult, majd megemlítette, hogy számos szervezeti egységet is érintő változást hajtottak végre, több új tanszéket alapítottak, több, önerőből végrehajtott nagyberuházás történt.

A képzés az egyetemen a magyar mellett angolul és németül is folyik, és a világ közel 40 országából érkező hallgatók száma messze meghaladja a magyar hallgatókét. Az európai országok minden honosítási eljárás nélkül elfogadják az egyetem diplomáját. Sótonyi Péter jelezte, egyenrangú szakmai és tudományos kapcsolatot kívánnak ápolni a hazai agrár- és orvostudományi képzést folytató felsőoktatási intézményekkel.

Forrás: MTI/nak.hu