A közlés szerint a konferencia célja: egy szakmai párbeszéd megkezdése volt az agráriumban széles körben alkalmazható génmódosítási technológia élelmiszeripari, szabályozási és gazdasági hátteréről, illetve a genetikailag módosított szervezetektől mentes termékek piaci lehetőségeiről.

Az egyetemi tájékoztatás emlékeztet: az élelmiszer- és takarmánynövények genetikai módosításának számos célja lehet. Ezek közül kiemelten fontos a rovarkártevőkkel és penészgomba-fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség kialakítása. Ekkor közvetett pozitív hatásként a mikotoxin-szennyezettség csökkenése is kimutatható. Emellett azonban a növényeken olyan genetikai módosítások is lehet végezhetők, amelyekkel növelhető az élettani szempontból fontos táplálóanyagok mennyisége, és így javítható az élelmiszerek minősége. Amint arra Mézes Miklós, a SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Takarmányozástani Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára előadásában rámutatott: egyes élelmiszer- és takarmánynövények genetikai tulajdonságait ilyen módon már számos esetben módosították sikeresen.

Például a szója olajtartalmának zsírsavösszetétele úgy változtatható meg, hogy abban egyrészt megemelkedjen az olaj oxidatív stabilitását növelő olajsav-tartalom, másrészt pedig  megjelenjen benne az úgynevezett sztearidonsav, amelynek fontos humánegészség-védelmi szerepe is lehet. Az ilyen jellegű kutatások között a rizs béta-karotin tartalmának növelésére irányuló módosítás idézte elő a legjelentősebb várakozást, mert ennek segítségével a világ számos országában a gyermekeknél jelentkező A-vitamin hiány kezelhető. A genetikailag módosított Golden Rice 2 rizs ugyanis már olyan mennyiségben tartalmazott béta-karotint, amely erre a problémára valós megoldást kínált az érintett területeken.

Ezek a növények és a belőlük készített termékek már jelen vannak a mindennapi kereskedelmi forgalomban, forgalmazásuk a világ számos országában engedélyezett. Az európai fogyasztók hozzáállása azonban az első GMO-termék 1994-ben történt bevezetése óta meglehetősen elutasító. Ezt bizonyítja többek között az a 2010-ben megjelent Eurobarometer-jelentés is, amely alapján az európai fogyasztók több mint fele az ismeretlen kockázatok miatt nem gondolja megfelelőnek a génmódosított élelmiszereket.

Hazánk kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását, és a magyar mezőgazdaság GMO-mentes státuszának megőrzését, így a magyar alaptörvény ki is zárja a GMO-megoldások köztermesztésben való alkalmazását.

Éder Tamás, a Bonafarm Csoport PR és vállalati kapcsolatokért felelős igazgatója és a konferencia egyik védnöke szerint ugyanakkor kiemelten fontos, hogy a területen komoly erőforrásokkal támogatott kutatásokat folytassanak Magyarországon is. Többek között azért, hogy tisztázható legyen a legújabb génszerkesztéses megoldások valódi kockázata.

Mivel az emberek szükségleteinek növekedésével párhuzamosan növekszik a minőségi élelmiszerek iránti igény is, a GMO-val kapcsolatos új tudományos ismeretek humánegészség-védelmi szempontból és az állati termékek előállításának gazdaságossága szempontjából egyaránt jelentősek. A konferencián elhangzottak alapján ugyanakkor vitathatatlan a GMO-mentes termékek iránti piaci kereslet is, így egyelőre még nehéz előre jelezni, milyen pro és kontra érvek születnek majd a témában a következő időszakban – tartalmazza a tájékoztatás.