Az itteni ültetvény ugyanis olyan a magyar mezőgazdaságnak, mint a bibliai Noé bárkája, ahol a legtöbb hazai csonthéjas fajtájából féltve őriznek néhányat, hogy a hazai gyümölcsösökbe az ország klímájához szokott, fajok vírusmentes fajtái kerülhessenek. Bár az érdi törzsültetvényt nem fenyegeti özönvíz, de az állományban bekövetkezett legkisebb baleset is katasztrofális következményekhez vezethet, ezért a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. egy második „bárka” kialakítását kezdeményezi. 

Július végén a faiskolákban elindul a szemzés néven ismert oltási módszer, amikor kiváló minőségű, vírusmentes rügyeket ültetnek az egy éve nevelgetett, ujjnyi vastagságú alanycsemetékbe. Egészséges, „elit” rügyeket azonban csak a hatóság által folyamatosan ellenőrzött és gondosan védelmezett hazai ültetvények termelnek, ezért a magyar vírusmentes fafajták megőrzése ma nemzetgazdasági érdek, kihalásuk óriási károkat okozna a mezőgazdaságban. Hazánk egyetlen „trezorültetvényén”, az Érd Elvira Majorban pontosan ezért mintegy 290 nemzeti kincset jelentő csonthéjas fát őriznek, ezeket még a méhek sem közelíthetik meg, sőt még a virágaikat is leszedik, hogy azokat megóvják a betegségektől. Az itteni fák sérülése esetén ugyanis beláthatatlan lenne a kár és a gazdák sem juthatnának garantáltan egészséges, magyar facsemetékhez.

Egy beteg fa ugyanis 20-40%-kal kevesebbet terem, és a gyümölcs minősége és mérete is elmarad a genetikailag lehetségestől. A vírusokkal megtámadott egyedek ráadásul fogékonyakká válnak további betegségekre, így a fenntartási költségük is megnő. Ezért figyelnek a Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN) dolgozói kiemelten arra, hogy az általuk gondozott, országunkban egyedülálló központi törzsültetvény sértetlen maradjon.

„A külföldről behozott, és a termelő ültetvényekbe közvetlenül kiültetett szaporítóanyagoknál sajnos előfordulhat, hogy behurcolnak egyes betegségeket, amelyek aztán könnyen megfertőzik az egész állományt, ilyenkor a betegségek továbbterjedését nehéz megállítani. A szigorúan ellenőrzött, vírusmentesített alapanyaggal hazánk jó hírnevét igyekszünk öregbíteni, hiszen a magyar gyümölcsöknek hagyományosan nagyon jó a híre a régi FÁK országokban is, ahová reményeink szerint nemsokára kertészeti szaporítóanyagot fogunk szállítani” – mondta el Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója. 

„Fontosnak tartom felhívni a gazdák figyelmét arra, hogy tisztázatlan származási helyről beszerezni, vagy házilagosan szaporítani nem kifizetődő, mert ezzel nem csak maguknak, hanem másoknak is komoly károkat okozhatnak” – tette hozzá.

A szervezetnél folyamatban vannak olyan kísérletek is, amelyeknek célja, hogy megbízhatóan jó minőségű oltványokat állítsanak elő akár egy éven belül. A jelenleg két évig tartó eljárás végterméke egyébként már nemcsak Magyarországon, de Ázsiában is keresett, ahol egyre nagyobb az érdeklődés, hogy a magyar fajtákkal indítsák el a termelést.