– A kukorica „mennybemenetele” ez az év, hiszen kivételes esztendő az idei: a gabona mellett a kukorica is várhatóan bőségesen terem majd nálunk, legalábbis a kukorica jelenlegi „szépsége” ezt ígéri – adott frappáns felütést Mária napján, a katolikus egyház Mária mennybemenetele ünnepére utalva Balázs Ervin, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontjának (MTA ATK) főigazgatója a központ mezőgazdasági intézete által szervezett, szeptember 8-i martonvásári kukorica fajtabemutató felvezetőjében. Arra célzott, hogy a sokéves tapasztalat szerint, ha a gabonának jó a hozama, akkor a kukoricáé szerényebb szokott lenni, ám most nincs így…
Az MTA ATK MGI pedig azért foglalkozik a kukorica – és persze a búza – nemesítésével, hogy a vetőmag minősége és a megtermelt mennyiség egyensúlyban legyen, ne menjen egyik a másik rovására. Mint Marton L. Csaba, az intézet tudományos osztályvezetője a kukoricanemesítésről szóló előadásában elmondta, Magyarországon az elmúlt 35 évben a termésátlag összességében növekedett, és ehhez hozzájárultak a Martonvásáron létrehozott hidegtűrő hibridfajták is, különösen az igen jó mutatókkal rendelkező és a gazdálkodók körében emiatt népszerű Mv 170-es és Mv 270-es fajták. Ugyanakkor megjegyezte, hogy ha megfelelő lenne a termőterületek öntözése, akkor még jobb eredményeket lehetne produkálni.
Ahogy Vida Gyula tudományos osztályvezető fogalmazott, a nemesített búzafajtáknál is volt hasonlóan jól teljesítő egyed, mégpedig az Mv Nádor, amely intenzív, bőtermő malmi búza a maga 9 tonna feletti termésátlagával. Ő azért a pozitívumként említendő kedvező hozam mellett a 2015/16-os időszak gyengébb pontjait is sorolta: például, hogy a nitrogén, a foszfor és a szervestrágya szükségességét kevesen ismerik fel, és hogy a gombafertőzésekkel most is meg kellett küzdeni.
De vissza a kukoricához. Az idei esztendő kedvező alakulását Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese is igazolta: idén az 1 millió 55 ezer hektárnyi hazai földterületen a kamara előrejelzése szerint 7,5 tonna/Ha termésátlag várható, és ugyancsak az előrejelzés szerint az összes termés pedig 7991 tonna körül lehet. Ha mindez valóban bekövetkezik, akkor a 2016-os mennyiség a 2015-ös 6545, a 2013-as 6756 és a 2012-es 4762 tonnához képest mindenképpen javulást jelent (2014-ben kimagaslóan kedvező volt a kukoricatermés: 9315 tonna).
Ugyanakkor megjegyezte, a gond egyfelől az, hogy a nemzetközi piacon szinte valamennyi kukoricatermelő országnak hasonlóan jó éve volt, másfelől az, hogy a termelt összmennyiség több a keresleti összigénynél, ez pedig piaciár-csökkentő hatású. (A magyarországi ár a két mértékadó árutőzsde, a hagyományosan magas francia /párizsi/ és az ehhez képes alacsony amerikai /chicagói/ ár között van: jelenleg 40-41 ezer Ft/tonna körül ingadozik.)
A jövőről szólva pedig elmondta, könnyen elképzelhető, hogy még a most megtermelt kukoricamennyiségnél is többre lehet szükség. A NAK-hoz eljutott jelzés szerint ugyanis két tőkeerős európai bioetanolgyártó cég is többszázezer tonna kapacitású üzemet szeretne létrehozni Magyarországon, és ha megvalósul mindkettő, jelentős „felszívóhatást” fejthetnek ki a hazai kukoricapiacra.
Az előadások után a nagy számban megjelent érdeklődők – akik között voltak szlovák és ukrán szakemberek is – a nyílt terepen is meggyőződhettek az elhangzott mondatok igazságtartalmáról: a nemesített fajtákat és az ezekhez kapcsolódó agrotechnikai megoldásokat a Martonvásár melletti termő- illetve bemutatóterületen nézhették meg.
Forrás: NAK
