Továbbra is évente 400-500 ezer tonnás mértékben kényszerülünk dél-amerikai szójadara-behozatalra, amelynek jelentős hányada GMO-t tartalmaz - hívta fel a figyelmet.

Nagy István emlékeztetett arra, hogy Magyarország a GMO-mentes termesztés mellett tette le voksát. Azért választottuk ezt az utat, mert szilárd meggyőződésünk szerint ebben rejlik a jövő: a természeti értékeinkre tekintettel lévő, fenntartható mezőgazdasági termelés, amely jó minőségű, egészséges, biztonságos élelmiszereket állít elő - tette hozzá.

Megemlítette, hogy a fehérjenövények termelésének támogatására biztosított többletforrás 2016-ban is rendelkezésre állt.

Fontos célkitűzésnek nevezte a szója kiváltását célzó kutatási programok ösztönzését is. Nagy István ismertette, hogy  a Földművelésügyi Minisztérium  által megrendelt és a Széchenyi István Egyetem által elvégzett vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a szója a kérődzők – beleértve a nagy tejtermelésű tehénállományokat is – takarmányozásában más, hazai fehérjeforrásokkal, a termelés csökkenése és a takarmányozási költségek növekedése nélkül helyettesíthető.

Magyarország több európai uniós tagállamhoz hasonlóan kidolgozta a hús, a hal, a tojás, a tej és a méz GMO-mentes jelöléssel történő ellátásának jogi kereteit, ami szabályozza a genetikailag nem módosított növényi, illetve genetikailag nem módosított takarmánnyal etetett állatoktól származó élelmiszerek egyértelmű jelzéssel történő ellátását. Szeptember 20-án életbe lépett a GMO-mentes termelés szabályait, valamint a GMO-mentes élelmiszer és takarmány előállítás és forgalmazás feltételeit meghatározó hazai rendelet. Az új, önkéntes jelölés a vásárlók tájékozódását és a GMO-mentes élelmiszerekhez való könnyebb hozzáférést segíti.

Forrás: FM Sajtóiroda