A rókák vakcinázását 1992 ősze óta szervezi rendszeresen az állategészségügyi hatóság, évente két alkalommal. A több mint 600 millió forintos költségvetésű program 75%-os Európai Uniós társfinanszírozással valósul meg. Idén ősszel Magyarország területének közel kétharmadán, mintegy 67 000 négyzetkilométeren történik a vakcina tartalmú csalétkek kisrepülőgépes kiszórása. Az immunizálási kampány a lakott területeket, belterületeket nem érinti.

A csalétek az ember számára kellemetlen szagú, belsejében alumínium bliszterben található a vakcina. Annak érdekében, hogy a rókák minél nagyobb arányban egyék meg a csalétekbe rejtett oltóanyagot az érintett térségekben a vakcinázás kezdetétől számított 21 napig az illetékes járási főállatorvos ebzárlatot és legeltetési tilalmat rendel el. Az érintett települések listája elérhető a NÉBIH weboldalán. A vakcinázás pontos időpontjáról a települések önkormányzati hirdetőtábláján, illetve külterületén kihelyezett plakátokról tájékozódhat a lakosság.

A veszettség vírusára a vadon élő és házi emlősállatok egyaránt fogékonyak, de vakcinázással a betegség megelőzhető. Vadállatokban a fertőzés fő fenntartói a vörös rókák. A magyarországi rókaállomány becsült nagysága mintegy 75.000 egyed. Hazánkban a betegség a vakcinázási programnak köszönhetően mára ritkán fordul elő, utoljára idén februárban mutatták ki a vírust egy rókában. Emberi megbetegedésre 1994 óta nem került sor.

Az élőhelyek átalakulása miatt egyre gyakrabban találkozhatunk rókával akár nagyvárosokban is, mivel a faj könnyen megtalálja életfeltételeit az ember környezetében. Ezért a NÉBIH idén ősszel szemléletformáló programot indít, melynek célja, hogy minél többen felismerjék a veszettség tüneteit és gyanú esetén értesítsék a hatóságot, azonban ne ijedjenek meg a lakókörnyezetükben felbukkanó rókáktól. A kampányban szó lesz többek között a veszettség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről. A program megvalósításához a költségvetés 75%-át az Európai Unió biztosítja.

Forrás: NÉBIH