Zsigó Róbert elmondta: a módosítás alapján nemcsak a minőség javul, nő a termékek hústartalma is. Így például a virsli és a párizsi esetében 40-ről 51 százalékra emelkedett a hústartalom alsó határa.
Kifejtette, a sütőipari termékek esetében az eddigi irányelv átkerül a kötelező érvényű előírások közé. Az előírás megjelenése októberben várható.
Az államtitkár elmondta, a szakemberek elvégezték a termékcsoportok szabályozását, így például a kenyerek, a vizes-, illetve tejes tésztából készült péksütemények, vagy a leveles tésztából készült finom pékáruk esetében.
Zsigó Róbert kiemelte: a hagyomány és a minőség két olyan fontos fogalom, amely egyrészt tükrözi a tudatos vásárlók elvárásait, másrészt pedig befolyásolja az élelmiszer előállítást és a kereskedelmet is.
Mindezt figyelembe véve a kormány és a minisztérium folyamatosan törekszik olyan előírások, keretek meghatározására, amelyek azt eredményezik, hogy a családok asztalára kerülő élelmiszerek egészségesek, kiváló minőségűek - mondta.
Hozzátette, ez az elv érvényesül a napokban társadalmi vitára bocsátott élelmiszergazdasági programban is, amely támogatja a hagyományos, természetes, egészséges élelmiszerek termelését és előállítását. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal munkatársai szintén a családok és a tisztességes vállalkozások érdekében ellenőrzik az egész magyar élelmiszer-láncot - hívta fel a figyelmet.
Az államtitkár elmondta: a húskészítmények esetében életbe lépett szabályozás szigorúbb követelményeket vezet be a csontokról mechanikusan lefejtett hús (MSM) felhasználhatóságával, mivel az élelmiszerkönyvben pontosították, szigorították a hús fogalmát. Az érlelt kolbászhoz és szalámihoz, a parasztkolbászhoz és a téliszalámihoz az MSM használata tilos. Más termékek esetében pedig legfeljebb 10 százalékban tartalmazhatja azt. (A csontokról mechanikusan lefejtett hús vagy MSM olyan termék, amelyet a csontozást követően a friss, húsos csontokról vagy a bontott baromfiról mechanikai eszközökkel úgy nyernek, hogy az izomrostszerkezet sérül vagy módosul.)
Számos termék - így például a párizsi, krinolin, virsli, parasztkolbász - esetében csökkent a sótartalom, és új termékekre, a többi között a szafaládéra vonatkozóan is meghatározták a követelményeket.
Kifejtette, a sütőipari termékeknél valamennyi termékcsoport esetében részletesen megfogalmazták a felhasználható összetevőket, a minőségre, a csomagolásra és a megnevezésre vonatkozó követelményeket. Összegyűjtötték továbbá a védett elnevezésű termékeket, e körbe tartozik többek között a mákos kalács, a császárzsemle, a sóskifli, a rongyos kifli, a leveles pogácsa, és a különböző ízesítésű búrkiflik.
A kiemelt termékek között az egyik legfontosabb termékcsoport azon kenyerek köre, amelyek neve egyben utal azok összetételére is. Az új előírás 15 fajta - köztük a búzakenyér, a fehér, a félbarna, a rozsos és rozskenyér, illetve a teljes kiőrlésű kenyér - összetételét szabályozza. Az összetevők közé bekerültek az álgabonák, például a hajdina és az amaránt, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin, fehérje és élelmirost tartalmuk miatt - mondta az államtitkár. Hozzátette: a lisztkeverékből készített kenyereknél is rögzítették, szigorították a keverékek pontos arányát. A rozskenyérnek például a jövőben az eddigi 40 százalék helyett minimum 60 százalék rozslisztet kell tartalmaznia, míg a rozsos kenyérnél 15-ről minimum 30 százalékra emelték a rozsliszt arányát - közölte Zsigó Róbert.
Az államtitkár elmondta, a szaktárca szeretné, ha a vásárlók mind jobban megismernék a Magyar Élelmiszerkönyv által szabályozott termékeket. Így könnyebben felismerhetnék a minőséget és tudatosabban választhatnának a mindennapokban. E szemléletformáló munkában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalra és az Agrármarketing Centrumra egyaránt számít a minisztérium - fejtette ki.
Forrás: MTI
