A megbeszélésen a felek részéről több kérdés is felmerült a romániai jövedéki szabályozással kapcsolatban, mint például az, hogy milyen feltételekkel lehet a két országban gyümölcspárlatot készíteni, továbbá hogy a gyümölcspárlatfőző-üzemek létesítésére milyen jogszabályi környezet vonatkozik. A termőterület kiterjesztéséről szólva Gál Péter kiemelte: fontos szempont ebben a kérdésben, hogy a termő- és előállítási terület növelése milyen hatással lenne a pálinkák piacára, a termőterületen működő vállalkozások működésére, pénzügyi eredményességére.
A megbeszélésen elhangzott: a pálinka nemzeti kincs, amely összeköti a magyarságot, és megerősíti magyar kulturális gyökereket. Ahhoz azonban, hogy a pálinka beteljesíthesse küldetését nemzeti kultúra ápolásában, elengedhetetlen, hogy a pálinkafőzésből élő vállalkozások továbbra is eredményesen működhessenek, jövedelmezőségük megmaradhasson. Ezért az ügyben a döntéshozatal előkészítéséhez a kérdés minden részletének feltérképezése szükséges. Mindkét fél célja a helyzet mindenki számára megnyugtató rendezése.
A pálinka uniós oltalom alatt álló termék, így az erdélyi névhasználat ügyében az uniós eljárási szabályok az irányadóak. A módosítás iránti eljárást a tagállamnak az Európai Bizottságnál kell kezdeményeznie, amely egy kifogásolási eljárás lefolytatása után dönthet a kérdésében.
Az Erdélyi Pálinka Lovagrend képviselői magyar nyelven is feliratozni szeretnék a termékeik címkéit. Az erdélyi pálinkakészítők korábban azt kérték, hogy a pálinka-megnevezést a történelmi Erdély, a Bánság és a Partium megyéiben használhassák a minőséget szavatoló előállítók. Céljuk, hogy a megnevezés ne csak földrajzi, hanem minőségi jelzésként is szolgáljon a fogyasztónak. Jelenleg Magyarország területén és Ausztria négy tartományában készített gyümölcspárlatot lehet pálinka terméknévvel forgalomba hozni.
Forrás: FM Sajtóiroda