A törvénymódosítást benyújtó Pócs János (Fidesz) azt mondta, az előterjesztés olyan problémák megoldását célozza, amely a gyakorlati jogalkalmazás során merülnek fel. Ismertetése szerint bővül a jogszerű földhasználat eseteinek köre. Elmondta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) egy évre megbízási szerződést köthet a többi között a termőföld védelme céljából. Hozzátette: ilyen esetekben a megbízott földhasználó a megbízási szerződés alapján jogszerű földhasználónak tekinthető.
A kormánypárti politikus közölte, bevezetik a jegyző általi hatósági bizonyítványt, amely "a legvégső esetként" alkalmazható a jogszerű földhasználatot igazoló dokumentumok között, ráadásul korlátozottan. A jegyző csak a támogatási kérelmek beadására nyitva álló időszakban adhat ki bizonyítványt - mutatott rá.
Pócs János azt mondta, rendezik a földterületek vagyonkezelésével megbízott költségvetési szervek jogutódlásának jogszerű földhasználata miatt felmerülő kérdéseket. Szólt arról is, hogy az osztatlan közös tulajdonú földterületek használati megosztása esetén a döntéshez az egyhangúlag meghozotthoz képest elég lesz a tulajdoni hányad alapján számított feles többség is. A kisebbségi tulajdonosi érdekek védelme miatt - folytatta - azokban az estekben, amikor a használati rendre vonatkozó ajánlattal a tulajdonosok legalább 10 százaléka nem ért egyet, a döntéshez minősített többség szükséges.
Pócs János szerint a legjobb megoldás az osztatlan közös tulajdon felszámolása lenne, de egy működőképes használati rendszer is jelentős lépés. Kitért a többlethasználati megállapodás szabályaira is, vagyis arra, ha egy tulajdonostárs a saját tulajdoni hányadánál nagyobb földterületet kíván használni. Hozzátette: ilyen megállapodás jön létre azokban az esetekben is, amikor a tulajdonostárs a földforgalmi törvényben szabályozott előhaszonbérleti jogát gyakorolja.
Kormány: finomhangolást tartalmaz a javaslat
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára szerint a törvényjavaslat két probléma finomhangolását célozza, a kormány támogatja azt. Emlékeztetett arra, hogy a jogszerű földhasználat a területalapú támogatások igénybevétele ellenőrzéséhez kapcsolódik.
Elmondta, állami vagyonkezelők jogutódlásakor biztosítani kell, hogy a földhasználat jogszerűsége megillesse a jogutódot akkor is, ha az nincs bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásban. Úgy értékelte: a jogszerű földhasználat eseteinek bővítése a gazdálkodók igen csekély számát érinti.
Az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatos változtatások szerinte életszerűen rendezik a problémát és fontos kisebbségvédelmi rendelkezések is a javaslatba kerültek.
Fidesz: technikai jellegű módosítás
Font Sándor (Fidesz) is technikai jellegű problémák megoldásaként jellemezte a törvényjavaslatot, amellyel biztosítani lehet, hogy ne maradjon az unió asztalán egyetlen Magyarországnak szánt forint sem. Jelezte, a frakciója támogatni fogja azt.
A földhasználatról kiadott jegyzői igazolás kapcsán "megnyugtató választ" várt, szerinte ugyanis tisztázni kell azt, hogy a földhivatal és a jegyző által kiadott igazolás között ne legyen ellentmondás. Elmondta, jelenleg a földhivatal igazolja a jogszerű földhasználatot, most még egy szerv jelenik meg, amely a földhivatallal párhuzamosan ad ki igazolást.
Az osztatlan közös tulajdon esetében ezen tulajdonok megszüntetése mellett foglalt állást.
MSZP: nem oldják meg a gyakorlati problémákat
Legény Zsolt (MSZP) azt mondta, tartózkodni fognak a szavazásnál, mert nem értenek egyet azzal, hogy egyéni képviselői indítványként és nem kormányzati előterjesztésként került a Ház elé a törvényjavaslat. Hozzátette: a javaslatnak vannak olyan részei, amivel nem értenek egyet, mert a gyakorlati problémákat nem oldja meg.
Közölte, szakmai szervezetek szerint a jegyzői igazolás nem pusztán a földhasználati nyilvántartás alkalmazott rendszerét, hanem a földforgalmi törvényeket is zárójelbe teheti. Negatívan értékelte, hogy a javaslat szerint a használati rendben minden tulajdonostárs hányadát külön kell feltüntetni.
A szocialista politikus az egész rendszer megváltoztatását szorgalmazta, amivel szerinte széles körűen rendezhetnék a problémákat.
Jobbik: átfogóbb törvénymódosításra lenne szükség
Magyar Zoltán (Jobbik) szerint is technikai jellegű módosításról van szó, de jobban örültek volna annak, hogy ha több területet érintő, átfogóbb törvény kerül a Ház elé. Azt mondta, hozzá kellene nyúlni a földforgalmi törvényhez. Közölte, a módosítások nagy részével egyet értenek, de a módosító indítványaik befogadásától teszik függővé annak támogatását.
Az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy ennek a problémának már rég nem kellene léteznie, ha a kormány betartja ígéretét és megszünteti ezeket.
Az ellenzéki politikus azt mondta, az NFA által megkötött megbízási szerződésekről sok esetben feltételezhető, hogy azokat "saját körükkel" kötötték meg.
LMP: a kormány nem tudja megoldani az osztatlan közös tulajdonok problémáját
Sallai R. Benedek (LMP) úgy értékelte, hogy a törvényjavaslat kapitulációt jelent, bizonyítja, hogy az osztatlan közös tulajdonú földek problémáját nem tudja megoldani a kormány, de egy mankót nyújt. Jelezte, várhatóan tartózkodnak a szavazásnál.
Szerinte az előterjesztésben javasoltnál lenne egyszerűbb megoldás, ha a földhivatali nyilvántartásban bejegyzett jogszerű földhasználat alapján ítélik oda a területalapú támogatást. Ezzel egyszerűsödne a gazdálkodók adminisztrációja - mondta.
A többi ellenzéki képviselőhöz hasonlóan Sallai R. Benedek is generálisabb megoldást szorgalmazott. Azt firtatta, hogyan tartanak kapcsolatot a jegyzők a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH). Szerinte majd a gazdálkodóknak kell eljuttatni a jegyzői igazolást a hivatalhoz, amivel nőnek adminisztrációs terheik.
Véletlen, hogy pont a termőföld privatizációja után került a Ház elé ez a törvény? - kérdezte, majd azon véleményét fogalmazta meg, hogy megint egy szűk érdekcsoportnak akarnak kedvezni a kormánypártok.
MSZP: a Fidesz nem tudja teljesíteni ígéretet
Gőgös Zoltán (MSZP) is úgy látta, a javaslat azt bizonyítja, hogy a Fidesz nem tudja teljesíteni az osztatlan közös tulajdonú földek kimérésére tett ígéretét. Szerinte az államnak vásárlóként, vagy életjáradék fizetőjeként be kellene lépnie az osztatlan közös tulajdonú földek tulajdonosai közé. Erre lenne is pénz, ott van a földárverésekből befolyt 270 milliárd forint - mondta.
Kitért arra is, hogy alacsonynak érzi a földhasználati rendről való döntéshez szükséges feles többséget, szerinte kétharmadra lenne szükség. A szocialista politikus is teljesen új szabályozást szorgalmazott.
Kormány: a jegyzői igazolás az utolsó a sorban
Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegyző az utolsó a sorban, akkor lesz jelentősége az általa kiadott igazolásnak, ha nincs más lehetőség. Az adminisztrációval kapcsolatos aggályokra közölte, ezt nyilván életszerűen meg lehet oldani.
Az osztatlan közös tulajdonú földek rendszere nem ennek a kormánynak köszönhető, örökölte ezt a rendszert, de a legtöbb erőfeszítést ez a kormány tette annak megszüntetése érdekében - mondta.
Kitért arra, az uniós szabályok nagyon bonyolultak, de aki a pénzt adja, az diktálja a szabályokat. Próbálják nem bonyolultabbá tenni a magyar szabályokat - tette hozzá.
LMP: nem a legegyszerűbb az adminisztráció
Az ismételten felszólaló Sallai R. Benedek kifogásolta, hogy ugyan az uniós támogatási rendszer részletszabályait Magyarország határozhatja meg, jelenleg nem a legegyszerűbb adminisztráció felé megy a rendszer. Megkerülhetetlennek nevezte a földforgalmi törvény módosítását.
Zárszó
Pócs János (Fidesz) zárszavában is megerősítette, hogy a jegyzői igazolás kiadása csak "vészhelyzetekben" történhet, ellentmondás és kockázat pedig a sorrend jelentősége miatt nem áll fenn.
Azokra a felvetésekre, hogy az egész rendszert kellene megváltoztatni az előterjesztő azt mondta, ahhoz egy-egy lépésen át vezet az út. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet megbízási szerződései kapcsán arra mutatott rá, hogy az egyéves szerződésekkel kívánták elkerülni az aggályokat.
Forrás: MTI
