Nagy István hangsúlyozta: tavasszal az aszály és a kora tavaszi fagyok, majd az intenzív csapadék mellett az afrikai sertéspestis, a madárinfluenza és a gazdatársadalmat is érintő koronavírus-járvány is nehezítette az agrárium helyzetét. A vírus miatti pánik pedig a fogyasztói vásárlási szokásokat is átalakította – tette hozzá.

A gazdák helytállása az agráriumot stratégiai ágazattá emelte – mondta, és megjegyezte: míg különböző szolgáltató vagy ipari szektorok megállhattak a járvány idején, a mezőgazdaságnak működnie kellett.

A miniszter kiemelte – tartalmazta az MTI helyszíni összegzése –, hogy az Agrárminisztérium (AM) a gazdaságvédelmi akcióterv részeként kidolgozta a Nemzeti Élelmiszergazdasági Válságkezelő Programot, amelynek keretében a kormány vissza nem térítendő támogatás formájában mintegy 25 milliárd forintos többletforrást biztosított a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak.

Az agráriumban a gazdaság helyzetének stabilizálása és a munkahelyek megmentése mellett fontos cél volt az élelmiszer-termelési kapacitások védelme is, a 12 meghirdetett kiírásra több mint 35 ezer kérelem érkezett – mondta.

Rámutatott: a koronavírus-járvány miatt középpontba került a hazai termék, és több fogyasztást ösztönző kampányt is tartottak.

A miniszter tájékoztatása szerint 1560 milliárd forint értékben jelentettek meg pályázatokat a vidékfejlesztési programban, 1455,3 milliárdra már megszülettek támogatói döntések, 18 felhívás még nyitott. Az eddigi döntések több mint 200 ezer kérelem pozitív elbírálását jelentik, a beadott kérelmek 72 százaléka nyert. A források 62 százalékban beruházásokra lettek elkülönítve, és eddig mintegy 742 milliárd forint értékben történt kötelezettségvállalás.

Közölte: a 2019 szeptemberében indult beruházási hitelekhez kapcsolódó kamattámogatási programban augusztus végéig a bevett hitelek összege elérte az 57 milliárd forintot. Ez Nagy István szerint azt mutatja, hogy a gazdák céltudatosak, határozott elképzeléssel rendelkeznek, bíznak a jövőben és vállalkoznak.

A törvényalkotási munkák közül kiemelte, hogy Európában először Magyarországon sikerül bevezetni és megvalósítani az új mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert, amely a kiszámíthatóságot segíti. Kitért az őstermelők egyszerűsített adózási körülményeit támogató törvényjavaslatra, melynek vitája most zajlik.
Ez a szabályozás - amely 290 ezer őstermelőt és 83 ezer családi gazdaságban dolgozót érint - a vidéki megmaradást szolgálja, azt, hogy a föld legyen megművelve és a családi gazdaságok generációkon át működjenek – mondta.

Beszámolt arról is, hogy benyújtás előtt van a szőlő- és bortermelés új szabályozásáról szóló új bortörvény, amely azt szolgálja, hogy az ágazat átláthatóvá váljon, és mindenki azonos versenyfeltételek mellett tudjon gazdálkodni. Az adminisztrációs terhek csökkenését az e-pince rendszer tudja majd biztosítani 2021 augusztusától.

Nagy István ismertette: 2019 októbere óta egy év alatt 796 milliárd forint agrártámogatást fizetett ki a Magyar Államkincstár. A gazdálkodók idén 169 ezer egységes kérelmet nyújtottak be az ötmillió hektáros mezőgazdasági területre, október 16-ától pedig megindult az előlegek kifizetése.

Az európai uniós közös agrárpolitikára vonatkozó megállapodásról úgy fogalmazott:  hosszas viták után sikerült megteremteni azt az egyensúlyt, amely megóvja teremtett világ minőségét, és lehetővé teszi az eredményes, versenyképes gazdálkodást a jövőben is – ismertette az agrártárca vezetője.