Ipar

• A járműipar teljesítményét átmenetileg kedvezőtlenül befolyásoló termelési szerkezet változás hatása az I. negyedévet követően már kevésbé volt érezhető, így az I. félévben a megye ipari termelésének volumene mindössze 5,9%-kal maradt el az egy évvel korábbitól és egy főre jutó értéke továbbra is az országos átlag közel háromszorosát (4 millió forint) érte el.
• A legalább 50 főt foglalkoztató megyei székhelyű ipari vállalkozások kibocsátása 5,7%-kal mérséklődött. Az 1798 milliárd forint teljesítmény négyötödét adó járműgyártás termelésének csökkenését a vegyi anyag, termék gyártása, a villamos berendezés gyártása, az élelmiszeripar, valamint a kohászat, fémfeldolgozás ágazatok 10%-ot meghaladó növekedése még együtt sem tudta kompenzálni.
• A járműgyártás szűkebb piacai mozgásteréből adódóan az ipari értékesítés 7,2%-kal mérséklődött. A textil- és bőripar, valamint a fa-, papír és nyomdaipar kivételével azonban a feldolgozóiparban mindenütt nőtt az eladásból származó bevétel, legtöbb esetben a belföldi értékesítés exportot meghaladó bővülése mellett.
• A legalább 50 főt foglalkoztató szervezeteknél alkalmazásban állók száma átlagosan 4,7%-kal nőtt, így a termelés alakulását is figyelembe véve a termelékenység tizedével mérséklődött.

Építőipar

• Elsősorban a jóval kisebb volumenű út, vasút, illetve közműépítésből adódóan az építőipar teljesítménye 28%-kal elmaradt a 2015. I. félévitől, így a megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek 24 milliárd forint termelési értékének zömét már az épületépítések tették ki. Utóbbiak teljesítménye 9,2%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, az egyéb építményeké viszont felére esett vissza.
• Az épületépítések volumene ágazati szinten 16%-kal, míg az építőiparban legnagyobb súlyt képviselő speciális szaképítéseké 12%-kal csökkent, az egyéb építmény építése ágazatban viszont az uniós támogatással futó munkák lezáródásával a vállalkozások a korábbi összeg mindössze harmadát könyvelhették el. Az alágazatok közül csak a speciális szaképítésbe tartozó befejező építések teljesítménye nőtt, valamint az épületépítési projektekre fordított összeg emelkedett.
• A tárgyidőszakban az egy évvel korábbihoz viszonyítva kisebb értékben kötöttek új szerződéseket, a június végi szerződésállomány viszont 5,1%-kal meghaladta a tavalyit.

Lakás

• Az első hónapok átmeneti megtorpanása után a második negyedévben jelentősen nőtt az építési kedv a megyében. Az első hat hónapban összesen 655 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, 9,0%-kal több, mint az előző év azonos időszakában. Ennél több lakás egyedül a fővárosban épült, tízezer lakosra jutó számuk (14) pedig az országos átlag 4-szerese volt.
• A fellendülés a piaci célú építkezéseknek köszönhető, a vállalkozások ugyanis közel másfélszer annyi lakást építtettek – jellemzően értékesítésre –, melynek hatása különösen a megye két legnagyobb városában érzékelhető: Győrött összesen 271, Sopronban 129 lakást fejeztek be az I. félévben. A községekben a tavaly ilyenkorinál kevesebb lakás épült, de a legnépszerűbb települések köre lényegében változatlan. Legalább 10 lakást öt községben adtak át: Győrújbaráton, Győrzámolyon, Harkán, Rajkán és Vámosszabadin.
• További kedvező változásokat jelez, hogy közel kétszeresére nőtt a kiadott új lakásépítési engedélyek és az egyszerű bejelentések száma (2456). A megyeinél több új lakás építését egyedül Budapesten tervezik, a tízezer lakosra jutó számuk (54) pedig kiemelkedő az országban. Az új lakások több mint harmada Győrött készülhet el, melyet az EYOF 2017. évi megrendezése is befolyásol.

Forrás: KSH