A vadmadarak a madárinfluenzát eddig is hordozták, és a fertőzés baromfifélékben való megjelenésének, főleg vándorlási időszakban, mindig van kockázata – fejtette ki Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke az amerikai hálaadás ünnepe köré szervezett szakmai konferencián, amelyet Heather Heilman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének képviselője nyitott meg. Az elnök hozzátette, a kockázat azonban jelentősen csökkenthető a megfelelő járványvédelmi intézkedések betartásával, valamint a baromfifélék zártan tartásával, mivel így lehet megakadályozni a vírushordozó vadmadarak és a baromfifélék találkozását.

A hazai pulykahús-előállítás is ilyen körülmények között történik. Az állományok folyamatos kontrollja és nyomon követése, állatorvosi és hatósági ellenőrzése pedig garancia arra, hogy kizárólag jó minőségű, biztonságos termékek kerülhet forgalomba.

A konferencián szó volt egy új, a húsok kémiai vizsgálatával kapcsolatos mérésről is, amelyet a Szent István Egyetem Élelmiszer-tudományi Kar Élelmiszerkémia és Táplálkozástudományi Tanszékén végeztek. Az eredmények azt mutatják, hogy a vizsgált húsok közül a pulykamell zsírtartalma a legalacsonyabb, ugyanakkor arányaiban a legtöbb egyszeresen vagy többszörösen telítetlen (esszenciális) zsírsavat tartalmazza. Ez az újabb kémiai húsvizsgálat is alátámasztja, illetve megerősíti az eddigi érveket a pulykahús mellett, éppen ezért a megújuló iskolai közétkeztetésben is nagyobb szerepet kaphatna a hazai pulykahús.

A magyarországi pulykahús-fogyasztás továbbra is Európa és a világ élvonalába tartozik – hangzott el a konferencián. A magyarok évente átlagosan 5,8-5,9 kg/fő pulykahúst fogyasztanak a BTT becslései alapján, míg az Egyesült Államokban 8,5 kilót. Volt olyan év, a 2004-es, amikor Magyarországon fejenként hét kiló pulyka fogyott. A hazai ágazat 2014-ben és 2015-ben jó évet zárt, ám jelenleg holtponton van: a piaci kereslet gyengébb, az áfa-csökkentés hatása még nem jelentkezett, ugyanakkor túlkínálat van, ezért komoly áresés következett be. A szövetség úgy látja, hogy a terményárak várható csökkenése, az adómérséklés megjelenő hatása és a keresletnövekedés (decemberi értékesítés) jelenthet kompenzációt a hazai szereplőknek.

Magyarországon 8,6 millió telepített pulyka van, ebből 700-800 ezret élő állatként szállítanak külföldre, elsősorban németországi, lengyelországi vágóhidakra, a többit itthon dolgozzák fel. Évente 93-96 ezer tonna élő állatot vásárolnak fel cégek, ebből a szarvasi Gallicoop több mint 40 ezret, a kecskeméti Gallifood pedig csaknem 32 ezret. Az itthon vágott friss pulykahús és a feldolgozott termékek 30-35 százalékát exportálják Ausztriába, Németországba, Olaszországba, s jut ebből Romániába, Ukrajnába, sőt Dél-Afrikába, Japánba és Kínába is.

Az ágazat helyzetéről Endrődi György, a Baromfi Termék Tanács brüsszeli képviselője kifejtette: az európai és a magyar pulykaszektor számára óriási kihívást jelentenek a jövőbeni szabadkereskedelmi (USA-EU-, illetve a MERCOSUR) tárgyalások. Mindkét esetben komoly versenyelőnnyel kell számolnunk részükről, és ezt tovább nehezíti az EU talán túlzó és szigorú jogi szabályozása is, amely nem vonatkozik a harmadik országokra. A baromfiszektornak mindenképpen az úgynevezett „szenzitív/érzékeny” státuszt kell elérnie ahhoz, hogy ne kerüljön teljesen kiszolgáltatott helyzetbe a jövőben.

Forrás: BTT/Magyar Hírlap