Az elmúlt két évben a magyar tejtermelőket az állami támogatás tartotta életben, 2015-ben 49 milliárd, 2016-ban 63,5 milliárd forint támogatást nyújtott az állam – mondta Mélykuti Tibor, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke november 23-án Tatán, a szervezet 6. tejágazati konferenciáján. Az elnöke szerint 2017 első negyedévére stagnálás lesz jellemző, a második negyedévtől azonban folyamatos áremelkedés várható, mert kevés a tej. Mint mondta, Németországban több üzletláncban is hiány van a tejtermékből, mert olyan sok termelő hagyta abba a tevékenységét. Hozzátette, külföldi szakemberek szerint is Magyarországon termelik a legjobb minőségű tejet, azonban Magyarországon a polcon lévő termékeknek több mint 50 százaléka importból származik. Az elnök szerint hosszú távon egyedül a feldolgozóipar fejlesztése jelenthet kitörési pontot a tejtermelőknek. Ez azonban időigényes, mert tejipar privatizációja csak piacszerzési célokat szolgált, az új tulajdonosok sok üzemet elsorvasztottak.
Az elnök elmondta, az Európai Unióban 2015-ben Írország után Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a tejtermelés, 8 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye. A kínálat növekedésével csökkentek az árak, ami visszaszorította a termelést, 2016 második fél évében már 16 százalékkal kevesebb tejet termelnek, mint egy évvel ezelőtt. Az alacsony árak miatt az EU-ban is sokan abbahagyták a tejtermelést, ennek hatására idén nyártól ismét drágulás kezdődött.
A további hazai helyzetről szólva Mélykuti Tibor elmondta, a terméktanács az ágazat helyzetének javítása érdekében közös javaslatot készített az agrárkamarával és az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével a közelmúltban, amelyben szorgalmazták többek között a tej és tejtermékek járulék- és adócsökkentését, a feldolgozást korszerűsítő és bővítő beruházások támogatását, a vemhesüsző-program folytatását, az Agrár Széchenyi Kártyával elérhető hitelek kiszélesítését, illetve az uniós támogatások mielőbbi kifizetését. Kívánatosnak tartják a szürke- és a feketekereskedelem kifehérítését, a tej vevőcsalogató státuszának kivezetését a boltokban, a forgalmi adó kulcsának mérséklését, a piacvédelem erősítését, a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmát. Jelezte, a NÉBIH kiskereskedelmi akciói sikerre vezettek, az ellenőrzések nyomán a korábbi 90 százalékról 10 százalék alá esett vissza a boltok polcain a külföldi eredetű UHT-tejek aránya.
Kedvező változásról is beszámolt az elnök. Mint mondta, a megfelelő engedélyek birtokában 2017 elején magyar tejszállítmányok indulhatnak Kínába, később sajt, vaj és hosszú szavatosságú ízesített joghurt szállítására is lehetőség nyílik. Hozzátette, vízi úton szállítanának ultrapasztőrözött tejet, amelyet Kínában vízből és tejporból állítanak elő, és gyakran hamisítanak. A tehetősek ezért csak import UHT-tejet vásárolnak, prémium áron. A szállításokról három héttel ezelőtt folytattak megbeszéléseket a kínai kereskedelmi kamara elnökével. Az üzlet beindulásához még üzemi tanúsítványok szükségesek, amelyek december első heteiben érkeznek meg.
Tagsági viszonyok
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanácsnak 3588 tejtermelő, 45 tejfeldolgozó, 9 kereskedő, 3 kiemelt pártoló, 6 pártoló és 4 társult tagja van.
