A károsító elleni védekezési kötelezettség a hazai jogszabályok szerint minden földhasználóra vonatkozik, azaz a termelőnek feladata és felelőssége, hogy a megfelelő időben, megfelelő módszerek alkalmazásával fellépjen a mezei pocok ellen. Fontos, hogy a védekezés előtt előzetes felmérést végezzenek a rezervoár területeken is. A kezeléseket ősszel akkor indokolt elvégezni, ha a 100 m2-re eső lakott járatszám 3-5 db.

Az elmúlt időszakban tapasztalható mezei pocok fertőzöttség miatt a NÉBIH szükséghelyzeti engedélyt adott ki a Redentin 75 RB rágcsálóirtó szer felhasználásához (04.2/6621-2/2016.; 04.2/7169-2/2016. NÉBIH).

A kezelések – a károsító területi felvételezését (Adatlap) és a megyei kormányhivatalok növényvédelmi és talajvédelmi osztályán történő termelői regisztrációt követően – szántó területeken, kertészeti kultúrákban járatkezeléssel 6-10 g/járat dózisban végezhetők el, kivéve álló lucernában ahol a kezelés 80%-os növényborítottság esetén teljes felületkezeléssel is elvégezhető 20-40 kg/ha dózisban. A környezetvédelmi szempontok biztosítása érdekében a kezelés a növényvédelmi szakember és a területi vadásztársaságok szakértőinek együttműködésével kell, hogy megvalósuljon. A vadásztárságokkal történő együttműködésről a termelői regisztrációhoz írásos igazolást kell a hatóság felé bemutatni.

A mezei rágcsálók közül a Kárpát-medence síkvidéki sztyepterületein, a művelt szántóföldi és kertészeti kultúrájú területeken leginkább a mezei pocok (Microtus arvalis) okoz gazdasági kárt. A mezei pocok túlszaporodásra hajlamos: kedvező környezeti feltételek esetén a nőstények életük során akár 7-9 alkalommal fialnak és összesen 35-90 utódot hozhatnak világra. A mezei pocok már egyhónapos korában ivarérett. Rendkívüli szaporodási ciklusa alapján a védekezés ellene igen problémás lehet.

A mezei rágcsálók felszaporodását természetes ellenségeik (egerészölyv, vércsék, varjak, gólyák, ragadozó kisemlősök) részben meg tudják ugyan akadályozni, de egyes években nagyobb populáció kialakulásakor növényvédő szeres kezelésekre is szükség van. A mezei pocok Magyarországon 2014. évben különösen nagy számban jelent meg és több százmilliós gazdasági kárt okozott kalászosokban, kapásnövényekben, lucernásokban az ország déli és középső megyéiben. Az engedélyező hatóság Redentin 75 RB rágcsálóirtószerre kiadott szükséghelyzeti engedélye alapján 2014-ben a mezőgazdasági felhasználók a kezeléseket 211.000 ha-on végezték el és a kezelések eredményeként a következő. év második félévében a mezei pocok túlszaporodása, károsítása megállítható volt.

2016 őszén azonban mezőgazdaságilag művelt területeken, ruderális területeken, zöldség kultúrákban és évelő pillangósokban gócosan jelentősen megnőtt a mezei pocok egyedszáma. Pillangósokban a lakott járatok száma átlagosan 3-4 db/100 m2, ruderális területeken, gyümölcsösökben 3-6 db/100 m2, kalászosokban 1-2 db/100 m2. Szeptember végén az egyedszám több megyében is emelkedett, és félő, hogy a kapásnövények betakarítását követően a kártevők fokozottabb növényvédelmi kockázatot jelentenek az őszi gabonavetésekben, repcében, gyümölcsös kultúrákban és álló lucernában.