Ilyen és ehhez hasonló kérdések vizsgálatával ért el kiemelkedő eredményeket a a MATE kutatója. akinek munkásságát Év kutatója címmel ismerte el az MTA Veszprémi Területi Bizottsága.

Egy mag vagy egy növényi szár belsejében fejlődő ízeltlábú életébe korántsem egyszerű bepillantást nyerni, főként akkor, ha az a cél, hogy maga a kutató észrevétlen maradjon. Keszthelyi Sándor egyetemi tanár azonban újszerű megközelítéssel fordult a problémához, és kutatásai során speciális képalkotó eljárásokat kezdett használni. Ezek segítségével ugyanis a rendszer zavarása nélkül tudta nyomon követni az emberi szem elől elzártan zajló eseményeket.

A kutató terepi és laboratóriumi vizsgálatai során az emberi orvoslás révén is ismert komputer tomográfián (CT) és mágneses biorezonancián (MR) alapuló kísérleteket végzett. Ezek számos eddig nem ismert információval bővítették a rejtett életmódú kártevők biológiájához és kártételéhez fűződő ismeretanyagot.

A szakértő többek között házi méhek lépdarabjain is készített CT-felvételeket, amelyek elemzése segített megérteni a méhlárvákon rejtetten szívogató varroa-atkák fontos biológiai sajátságait. Az erről szóló tudományos közlemény világszinten is kiemelkedőnek számít, korábban ugyanis még soha nem vizsgálták roncsolás nélkül a lépsejten belüli parazitizmus jelenségét.

Ezen kívül a XXI. századi képalkotó technikák segítségével sikerült a kutatónak objektíven feltárni a magok belsejében fejlődő mezei gabonamoly és a babzsizsik által kiváltott károk mennyiségi és minőségi jellemzőit, továbbá tisztázni tudta a száron belül telelő kukoricamoly-lárvák különböző hőmérsékleti hatásokra (fagyasztásra és melegítésre) adott aktivitási, élettani reakcióit is.

Az ígéretes technológia lehetséges alkalmazási területeit, előnyeit és hátrányait Keszthelyi Sándor kutató kollégáival egy áttekintő tudományos közleményben is összefoglalta, amely nemrégiben jelent meg a Journal of Plant Diseases and Protection nemzetközi szakfolyóiratban – közölte a felsőoktatási intézmény ismertetése.