A kamara elnöke elmondta, hogy a növényvédő szerek tekintetében az EU a kockázatalapú elbírálást felcseréli a veszélyesség elvére, ezért több meghatározó hatóanyagot ki akarnak vonni. Tarcali egyetért azzal, hogy a növényvédő szerek veszélyes anyagok, de ezért vannak a szigorú felhasználási szabályok. Ráadásul csak akkor használnak növényvédő szert, ha muszáj. Hozzátette: növényvédő szerek nélkül nem lehet olyan mennyiségű és minőségű élelmiszert előállítani, ami manapság elvárás szerte a világban. Az elnök azzal egyetért, ha egy hatóanyag bizonyítottan veszélyes az emberi szervezetre, akkor ki kell vonni, ám példaként a neonikotinoid, illetve a glifozát hatóanyagokat hozta fel, amelyeknél nincsenek egyértelmű bizonyítékok, mégis korlátozták, vagy korlátozni fogják a felhasználásukat. Tarcali Gábor úgy látja: óriási probléma, hogy a triazol, illetve egyéb más kiváló hatású felszívódó hatóanyagok is veszélyben vannak, az EU ezeket is tervezi kivonni, pedig ezek rendkívül fontosak és nélkülözhetetlenek. Az elnök megjegyezte: veszélyesek az élelmiszerek is, az adalékanyagok miatt, veszélyesek a gyógyszerek is, a mellékhatások következtében, de közlekedni is veszélyes, az emberek mégis élnek ezekkel az eszközökkel. Nagy bajnak nevezte, hogy veszélyre hivatkozva számos növényvédő hatóanyagot ki akar vonni az unió, szerinte ez a mezőgazdaságot, a magyar agráriumot is ellehetetlenítheti.
Tarcali Gábor arról is beszélt a Magyar Hírlapnak adott interjújában, hogy idén január elsejétől a növényorvosok és a gazdálkodók között megkötött növényvédelmi szakirányítói szerződés főbb adatait (név, cím, terület, növénykultúra) már fel kell tölteni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elektronikus felületére. Az elnök utalt arra, hogy első kategóriájú növényvédő szer csak növényorvosi vényre szerezhető be, 2016 januárjától ennek előfeltétele a növényvédelmi szakirányítói szerződés megkötése. Így a növényvédő szerek felhasználása ellenőrzötten, szakirányítás mellett történik.
Uniós és hazai jogszabályok írják elő a háromévesnél korosabb permetezőgépek felülvizsgálatát, a határidő 2016 vége volt. Tarcali Gábor emlékeztetett: a kamara állami forrás nélkül építette ki a kötelező műszaki felülvizsgálathoz szükséges mobil állomások rendszerét, jelenleg tizenkét alállomás működik az országban.
Ám a szaktárca módosította a korábbi rendeletet, mert egyes agrár-érdekképviseletek sokallták a vizsgálat költségeit. Tarcali Gábor szerint egy átfogó műszaki felülvizsgálat egyrészt élelmiszer-biztonsági, környezet- és természetvédelmi szempontból elengedhetetlen, másrészt gazdaságossági okok miatt is szükséges: optimálisnak kell lennie a szer kijuttatásának. Úgy véli, hogy csupán egy szemrevételezés, ami felvetődött ellenőrzés gyanánt, kétségtelenül olcsóbb megoldás lenne, de nagy valószínűséggel nem felelne meg az unió előírásainak. Az elnök hozzáfűzte: arra biztatják a gazdákat, hogy a kamara átfogó felülvizsgálatát önkéntesen vegyék igénybe, ez piaci okokból is hasznos, mert olyan tanúsítványt kapnak, amelyet elfogadnak az unió piacain is. Eddig már hatezer gazdálkodó regisztrált a kamara permetezőgép-felülvizsgálatára.
Tarcali Gábor jelentős előrelépésnek tartja, hogy ez évtől nem indul levelező szakon növényorvosképzés, kizárólag nappali tagozaton lehet tanulmányokat folytatni, ezt jogszabály rögzíti.
