Hiába keresik a vásárlók az olcsóbb tartós tejeket a boltokban, kénytelenek csalódottan levenni a polcokról a tavalyinál drágább termékeket. Az áremelkedés prózai oka, hogy a múlt év végén jelentősen nőttek a felvásárlási árak a hazai tejpiacon, ami nyilván a fogyasztói árakban is megjelent. Ráadásul a január elsejétől életbe lépő áfacsökkentés is csupán a friss tejekre vonatkozik. Mélykuti Tibor, a Tej Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: a fogyasztói és a kiskereskedelmi láncok visszajelzései alapján nagy problémát jelent, hogy a vásárlók nincsenek tisztában azzal, hogy az alacsonyabb forgalmi adó csak a friss tejre vonatkozik, a tartós termékeket továbbra is 18 százalékos áfa terheli.
Ráadásul az iparágban is kisebb tanácstalanság alakult ki azzal kapcsolatban, hogy pontosan mire vonatkoztatható az alacsonyabb adókulcs. A jogszabály ugyanis azt mondja ki, hogy a tej áfakulcsa 5 százalék, ami alól az anyatej, illetve a magas hőmérsékleten sterilizált tejek – az UHT és az ESL termékek, amelyek a Magyar Élelmiszerkönyv előírásai szerint 130 Celsius-fok feletti hőkezeléssel készülnek – képeznek kivételt. Így például egy 100 fokon hőkezelt tej elvileg 5 százalékos adókulccsal kerülhet a piacra. Ezen termékek iránt egyébként az év első két hetében már érzékelhetően nőtt az érdeklődés, mivel az eltarthatósági idejük hosszabb a széles körben ismert friss tejnél.
A friss tej fogyasztása egyébként az elmúlt tíz évben jelentősen visszaesett, nemcsak a hazai, hanem a nyugat-európai piacokon is. Ma a teljes forgalom 15 százalékát teszi ki az 5 napos eltarthatósági idővel készülő tejek, míg a legtöbb a tartós tejekből fogy. Mélykuti Tibor szerint a tejipar – a kiskereskedelem és a fogyasztók elvárásai miatt – erre a technológiára rendezkedett be, a magyar tehenészetekből származó nyers tej több mint harminc százalékából ultrahőkezelt (UHT) tej készül és kerül a boltok polcaira. – Ma már hiányzik az a hűtési lánc a rendszerből, amellyel jól lehetett kezelni a friss tejeket, az ipar és a kereskedelem is a szobahőmérsékleten sokáig eltartható termékekre rendezkedett be – fogalmazott.
Majd hozzátette: az elmúlt években jelentős összegeket költöttek a feldolgozók az ilyen irányú fejlesztésekre, amit nem lehet egyik pillanatról a másikra lecserélni. Éppen ezért a terméktanács továbbra is azt szeretné elérni, hogy az alacsonyabb áfakulcsot a kormány a teljes termékkategóriára kiterjessze, a tartós tejek mellett pedig a túró és a tejföl is kerüljön be az 5 százalékos áfakörbe. Ezzel a lépéssel egyébként biztosítani lehetne azt a mára kedvezően kialakult helyzetet is, miszerint a boltok polcain a dobozos tejek 85 százaléka hazai. Ez az arány 2011-ben még alig érte el a 10 százalékot.
A csirkemell olyan népszerű, hogy akár drágulhat is
A baromfi esetében ugyanakkor elérte a célját a januári áfacsökkentés, máris érzékelhetően megnőtt a kereslet. A lapunknak nyilatkozó kiskereskedelmi láncok egyértelműen a forgalom bővüléséről számoltak be, egyes termékkategóriákban akár 50-80 százalékkal is megugrottak az eladásaik. A Tesco sajtóosztályától megtudtuk, hogy év eleje óta átlagosan 20 százalékos fellendülést tapasztalt az áruházlánc. A januári áfacsökkentés óta eltelt két hétben elsősorban az akciós csirketermékeknél – mint például a csirkemellfilé és a csirkecomb – nőtt meg leginkább az érdeklődés, de a választékban lévő többi baromfitermék iránt is nagyobb volt a kereslet a kedvezőbb ár miatt. A Tesco egyébként – a többi versenytársához hasonlóan – az áfakülönbözet egészét átadja a fogyasztóknak, így a baromfihús a decemberi szinthez képest jelentősen olcsóbban kapható.
A CBA szerint a csirke minden húsrésze iránt jelentősen megnőtt a kereslet, melynek mértéke egyes üzletekben az 50 százalékot is megközelíti. A csirke mellett a legtöbb helyen a pulyka iránt is nőtt az érdeklődés, bár kisebb mértékben. A Spar terméktől függően 30 és 80 százalékos növekedést könyvelhetett el a január elseje óta eltelt időszakban. Az áruházlánc lapunkhoz eljuttatott válaszai szerint leginkább a csirkehús esetében nőtt a forgalom, de pulykahúsból is többet adnak el a megszokottnál. A Lidl Magyarország tapasztalatai szerint minden hústermék esetében megnőtt a vásárlói érdeklődés.
Ahogy azt lapunk korábban megírta, a kacsa- és libahúsból a madárinfluenza-járvány következményeként hiány alakult ki a boltokban, a csirke esetében nem nehezítik ellátási problémák az eladásokat. A Spartól kapott válaszok szerint a mennyiségi igényeik napi szinten változnak, s ez néha nehézséget okoz, alapvetően azonban nincs gond a készletekkel. Hasonló véleményen van a többi áruházlánc is, mindenhol zavartalan az ellátás.
Mindezt Bárány László, a Magyar Broilerszövetség, valamint a baromfitartással és -feldolgozással foglalkozó Master Good cégcsoport elnöke is megerősítette. Véleménye szerint az ellátással nem lehet gond, a madárinfluenza ellenére ugyanis biztosítani tudják a szükséges készleteket a feldolgozók. Elmondta, a legjobban a csirkemell fogy, ebből 30-40 százalékkal többet szállítanak a kiskereskedelemnek, a comb forgalma pedig 20 százalékkal nőtt meg. Vannak ugyanakkor olyan termékek, amelynek alig nőtt a forgalma, aprólékból és farhátból például semmivel sem fogy több, mint a múlt évben. Mindez nyilván az árral van összefüggésben, az áfacsökkentés hatása ugyanis az értékesebb húsoknál jelentkezik érezhetően, a mellfilé például 220-250 forinttal kerül olcsóbban a vásárlókhoz. Az árak a következő hetekben kissé emelkedhetnek, a hirtelen megnőtt keresletre ugyanis a madárinfluenza miatt is nehéz helyzetbe került ágazat nem tudott azonnal reagálni.
Bárány László szerint drasztikus drágulásra nem kell számítani. – Elképzelhető, hogy február elején 5-6 százalékkal drágulhat a csirke, amit március végén, húsvét előtt egy további, hasonló mértékű áremelés követhet – jegyezte meg. Ennek azonban a szakember szerint nincs köze a madárinfluenzához, csupán a kereslet-kínálat viszonya alakítja a piaci árakat. Az áremelkedésre egyébként a kiskereskedelem is számít. A CBA piaci információi szerint várható némi áremelkedés a jövőben, ahogy a Spar szerint is elképzelhető, hogy a megnövekedett kereslet drágulást vonhat maga után, ugyanis a termelő annak adja el az áruját, aki többet fizet érte.
