Magyarország 33 kiállítója ízelítőt ad a berlini szakmai és érdeklődő közönségnek hazánk értékeiből, amelyeket reményeink szerint a 400.000 vásárlátogató közül minél többen meg is kóstolnak, hogy jó hírét vigyék magas minőségű termékeinknek – fogalmazott a földművelésügyi miniszter. A tárcavezető kifejtette: Magyarország a hagyományos, fenntartható és génmanipulációtól mentes mezőgazdaságra és élelmiszertermelésre alapozza jövőjét.

A fenntartható, egészséges és minőségi élelmiszert előállító mezőgazdaságban látjuk gyermekeink és unokáink jólétét is biztosítottnak. Nem véletlenül lett a Zöld Hét magyar mottója az, hogy „Hagyományosan, sokoldalúan, természetesen”.  És valóban, a magyar agrárium ezekből az értékekből nyeri erejét, versenyképességét, gazdasági eredményeit.

Fazekas Sándor emlékeztetett: Magyarországot a történelem folyamán számos alkalommal nevezték a földrész éléskamrájának. Kedvezőek a termőhelyi és a természeti adottságaink a jó minőségű, biztonságos és értékes mezőgazdasági termékek előállításához.

Ahhoz, hogy a változó világban is fenntartsuk a magyar agrárium nimbuszát, mélyen gyökerező történelmi alapra, a magyar gazdák szorgalmára és szaktudására, valamint felelős, jövőre irányuló agrárpolitikára, gondolkodásmódra van szükség.

Német barátainkkal ezredéves szoros történelmi, gazdasági és kulturális kapcsolat fűz össze minket – fogalmazott a miniszter, aki Németországot Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnereként, és elsőszámú politikai szövetségeseként jellemezte. Köszönjük a házigazdák meghívását Berlinbe. Büszkék vagyunk arra, hogy a várost, Németországot és Európát erőszakkal elválasztó falból az első téglát mi magyarok ütöttük ki – mondta Fazekas Sándor.

Az ünnepi megnyitón Christian Schmidt német agrárminiszter mellett Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos, Wolfgang Ingold, a Német Élelmiszeripar és Italgyártók Szövetségének elnöke, Joachim Rukwied, a Német Gazdaszövetség elnöke és Michael Müller, Berlin polgármestere is felszólalt.

Fontos tárgyalások várhatóak

A közönségprogramok mellett a magyar küldöttség számos szakmai találkozón is részt vesz a következő napokban – írja a Magyar Idők pénteki száma. Szombaton pedig a világ agrárminisztereinek találkozójára kerül sor, ahol a fő téma a mezőgazdaság és a víz kapcsolata lesz majd. A német mezőgazdasági tárca vezetőjével egy agrárdigitalizációra vonatkozó szerződést ír alá a magyar fél. Ennek célja, hogy a német agrárgazdaság legfejlettebb technológiáit a magyar gazdák is megismerhessék és alkalmazhassák.

A miniszter szerint a digitalizációnak, a modern technológiák használatának kézzelfogható előnyei vannak, a gépek automatikus vezérlésével, a precíziós gazdálkodással, valamint a növényvédő szerek, a műtrágya vagy a vetőmag pontos adagolásával és az öntözésirányítással olcsóbban és hatékonyabban termelhetnek a gazdák. Több tíz milliárdos haszonnal járhat, ha a termelők élnek a digitalizáció lehetőségével. Magyarországon egyébként ma mintegy 40 ezer hektáron folyik komplex precíziós gazdálkodás, a robotkormányzás pedig megközelítőleg 100-200 ezer hektáron bevett gyakorlat.

Az agrárdiplomácia terén az egyik legfontosabb kérdés minden bizonnyal a közös agrárpolitika 2020 utáni iránya. Ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor lapunk kérdésére elmondta, jelenleg az álláspontok előzetes ismertetése zajlik. Hazánk határozottan a termelők mellett áll ki. – Méltányos, a gazdák és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva kialakított agrártámogatási rendszerre van szükség. Az uniós források első számú kedvezményezettjei ugyanis a vásárlók, akik ezáltal kedvezményes áron juthatnak hozzá az élelmiszerhez – fogalmazott. Annak érdekében, hogy a magyar álláspont minél több támogatót szerezzen, több kétoldalú tárgyalást szervezett az FM olyan államok képviselőivel, ahol nagy szerep jut a mezőgazdaságnak és a GMO-mentes termelésnek.

Magyar portékákat kóstolhatnak a látogatók

Daróczi Lászlótól, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatójától megtudtuk: Magyarország az idén 45. alkalommal vesz részt az IGW-n, és 2010 után már másodszorra nyerte el a partnerországi címet. A kormány mintegy 560 millió forintot szánt a magyar megjelenésre. A kiállításon összesen 65 ország 1550 kiállítója mutatkozik be, 400 ezer látogatót várnak. Magyar részről elsősorban olyan termékeket ismerhetnek meg a látogatók, amelyeket később maguk is megvásárolhatnak. A családi gazdaságok, kistermelők mellett nagyobb piaci szereplők is bemutatkoznak a vásáron, a szalámi, a kolbász, a mangalica- és szürkemarha-termékek mellett tejtermékek, borok és pálinkák, hidegen sajtolt olajak, savanyított zöldségek és más élelmiszerek is elérhetők a magyar csarnokban.