Egyre nagyobb gondot jelent a mezőgazdaságban a belvíz. Az Országos Vízügyi Igazgatóság adatai szerint a belvízzel elöntött terület nagysága 41 770 hektár, ebből 22 700 hektár vetés-szántó. Ráadásul tizennégy szakaszon, például Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyei területeken is már másodfokú belvízvédelmi készültség van érvényben.
Süle Katalin, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szóvivője, Zala megyei elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy az ország több területéről kapott információk alapján fagykárokat lehet valószínűsíteni az őszi vetésű kalászos gabonáknál és az őszi repcénél is. A tartósan alacsony hőmérséklet miatt a táblák kezdik elveszíteni a zöld színt, és a talaj színe dominál, a levelek sötétebbé, üvegesebbé válnak, ezek a jelek pedig arra engednek következtetni, hogy a növény leveleinek egy része károsodott. A káposztarepcénél a levelek elsárgulása figyelhető meg, ami az elfagyás tünete. A NAK szóvivője hozzáfűzte: még fagyott a talaj, így az, hogy keletkezett-e fagykár az adott területen, illetve milyen mértékű, csak akkor állapítható meg, amikor felenged a föld.
Az ország kenyere nincs veszélyben
A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, Vancsura József a lapnak azt mondta, hogy nem katasztrofális a helyzet. Előfordulnak ugyan fagykárok az őszi vetésű repcében, búzában, de az ország kenyere nincs veszélyben. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt öt-tíz évben nem volt ennyire hideg télen, ami próbára teszi a növényeket. Magyarországon összesen százharminchat búzafajtát termesztenek, a hazai fajták bírják a hideg időt, a külföldről behozott fajtáknak viszont ez a tél lesz a vízválasztó, most derül ki, hogy mennyire képesek dacolni az időjárás viszontagságaival. Vancsura hangsúlyozta: ha nincs hó, az mindenképpen növeli a fagyásveszélyt. Szerinte legalább egy hétnek el kell telnie, melegebb idő szükséges, hogy a fagykárokat pontosan felmérhessék.
A gyümölcstermesztők már a tavaszi fagyoktól félnek
A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke, Csizmadia György a Magyar Hírlapnak elmondta: voltak olyan gyümölcstermesztő helyek az országban, ahol az elmúlt hetekben mínusz 24-26 fokot mértek. Hozzáfűzte: Bács-Kiskun megyében, Kecel és Kiskőrös térségében szőlőültetvények fagytak el az extrém hidegben. Gondot okoz a tartósan hideg idő a szabadföldi termesztésű szamócánál, málnánál is. Ugyanakkor jelezte: ha a kajszibarack termőrügyének húsz-harminc százaléka elfagy, vagy a meggy fele, még akkor is jó termés lehet. Ha azonban tavasszal pusztítanak fagyok, például áprilisban mínusz négy fok alá süllyed a hőmérséklet, akkor a gyümölcstermés akár nyolcvan, sőt száz százaléka is odaveszhet.
Hegyközségek: megtizedelhette az idei szőlőtermést a tartós fagy
Jelentősen csökkenhet az idei szőlőtermés a szokatlanul kemény januári fagy miatt - derül ki a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által végzett, az MTI-hez hétfőn eljuttatott előzetes felmérésből.
A károsodás az idei bor minőségét nem veszélyezteti, azonban a gazdáknak mennyiségi kárt jelent, ezért a HNT mind a szőlő felvásárlási árának, mind a borok árának emelkedésére számít 2017-ben.
Légli Ottó, a HNT elnöke a közleményben kifejti: a hegyközségektől érkezett visszajelzések alapján a tartós fagy, amely jelen esetben akár mínusz húsz fok alatti hőmérsékletet is jelentett, elsősorban a mély fekvésű, fagyzugos szőlőterületeken okozott kárt. A szőlészeti kutatóintézetek jelzése alapján azokban az ültetvényekben is kárt okozhatott a fagy, amelyeket tavaly jégeső sújtott.
Frittmann János, a HNT Szakmaközi Bizottságának elnöke szerint a károsodás mértékét jelentősen befolyásolja az adott szőlőfajta hideggel szembeni ellenálló képessége, a szőlőültetvény kondíciója és földrajzi kitettsége. Egyes fajták esetében néhány területen a termőrügyek 90 százaléka is áldozatául esett a fagynak.
Hozzátette: a terméscsökkenés nagyságára nézve az lesz a döntő, hogy a mellékrügyek milyen mértékben károsodtak, és azok mennyi termőképletet tartalmaznak, ettől függ a szőlő regenerálódó képessége.
