A megbeszélésen a miniszter arra emlékeztetett, hogy a szélsőséges időjárás okozta nehézségek, például az aszály-, a jég- vagy a fagykárok a gazdálkodók egész éves munkáját tehetik tönkre, egyúttal veszélyeztetik a hazai fogyasztók ellátás-biztonságát.

Tavaly 18, idén pedig már eddig is 10 fagyos éjszaka volt tavasszal, az elmúlt 5 évben pedig háromszor okozott gondot a hideg időjárás a termelőknek. A tárcavezető szerint ezért szükség van olyan új, magyar gyümölcsfajtákra, amelyeket a gazdák biztonságosan tudnak termeszteni, és megfelelnek a hazai vásárlók elvárásainak is. A miniszter óriási értéknek tartja, hogy hazánk rendelkezik a hatodik legnagyobb génbankkal a világon.

Hangsúlyozta: a nemesítés, szaporítás és az új fajták elterjesztése hosszú folyamat, ezért szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek már rövidtávon is képesek orvosolni az ágazat kihívásait. A kormány a vidékfejlesztési források jelentős megemelésével lehetővé teszi a gyümölcstermelő gazdálkodók számára, hogy olyan technológiai fejlesztéseket hajtsanak végre, amelyek révén elhárítani, vagy mérsékelni lehet az ültetvényeket fenyegető elemi károkat, illetve az öntözéssel növelhető a termésbiztonság és javítható a termékminőség – emelte ki a tárcavezető.

A miniszter kitért arra is, hogy a magyar nemesítők hosszútávon csak egy életpályamodellen keresztül lehetnek igazán sikeresek és eredményesek, ezért mindent meg kell tenni ennek megvalósítása érdekében.

Az egyeztetésen Farkas Sándor a minisztérium parlamenti államtitkára arra hívta fel a figyelmet, hogy  gazdaságos termelést lehetővé tevő, az időjárás kockázatoknak kevésbé kitett termőhelyi körzeteket kell kijelölni, a gyümölcstermesztés fejlesztését pedig ezeken a területeken kell ösztönözni. Kifejtette: a nemesítés irányait átfogó és hosszú távú stratégia mentén kell kialakítani, hogy a kárpát-medencei gyümölcsfajták fennmaradjanak.