Beváltotta a hozzá fűzött reményeket a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség, valamint három egyetem együttműködésével 2014-ben elindított juhászképzés. Azóta több mint száz gazdálkodó végezte el a tanfolyamot. Hajduk Péter, a szakmai szervezet ügyvezető igazgatója a Magyar Időknek elmondta: az első évben nagyon népszerű volt a képzés, a második évben ez kissé alábbhagyott, tavaly viszont újra nőtt az érdeklődés. Így végül a három helyszínen – Debrecenben, Kaposvárott és Szegeden – közel negyven fővel indult el a tanfolyam.
– A 96 órás képzést olyan állattenyésztőknek szervezik, akik már több éve vagy évtizede juhtartással foglalkoznak. Az egyetemen ugyanakkor olyan szakmai ismereteket szerezhetnek meg, amelyek elengedhetetlenek a sikeres tenyésztési munkához: a kurzuson a tenyésztésre, a takarmányozásra vonatkozók mellett gazdasági és pénzügyi ismereteket, fajtahasználatot, értékesítést, pályázatírást és elszámolást is oktatnak – sorolta az ügyvezető igazgató
– Juhtartással országszerte csaknem kilencezer gazda foglalkozik. Fontos lenne, hogy minél többen felismerjék: új ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy versenyképesen tudják menedzselni gazdaságukat. Az elmúlt évtizedekben ugyanis nemcsak a tenyésztés, hanem a gazdasági környezet is megváltozott – emelte ki a szakember. Az elméleti órák mellett gyakorlati képzést is kapnak a jelentkezők. A szövetség mintatelepein a legújabb technológiák alkalmazását, a tenyésztési, tartási, takarmányozási eljárásokat tanulmányozhatják.
A pályázatokkal kapcsolatos ismeretekre a juhászoknak is nagy szükségük van, a 2020-ig tartó időszakban ugyanis külön felhívás várja a kiskérődző ágazat szereplőit. A támogatási lehetőség népszerűségét jelzi az is, hogy a pályázók a rendelkezésre álló keret több mint kétszeresére nyújtottak be támogatási igényt. – Nagy szükség van az ágazatban a fejlesztésekre, hiszen a technológia jelentős fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, ezek nélkül ma már elképzelhetetlen gazdaságos és eredményes gazdálkodás. Ha nem csökkentjük az élőmunka iránti igényt, és nem javítjuk a takarmányhasznosítást, nem leszünk versenyképesek a nyugat-európai juhtenyésztőkkel – tette hozzá.
A gyakorló juhászok oktatása mellett ezért a mezőgazdasági szakoktatást is újra kellene gondolni. A gazdaságokban ugyanis egyre kevesebb a jól képzett állatgondozó. – Ez nem csak a juhágazat problémája, hasonló a helyzet a szarvasmarha, a sertés- és a baromfitartók esetében is. Ezért fontos lenne, hogy az évtizedekkel ezelőtt jól bevált rendszert és a mai technológiai újdonságokat ötvözve indítsák újra a szakmunkásképzést az országban – emelte ki.
A szervezet igazgatója egy olyan rendszerben gondolkodik, amelyben a hároméves képzés első két évében általános állatgondozói ismereteket oktatnának a diákoknak, akik ezt követően dönthetnék el, milyen állatfajra szakosodnak. Mindemellett nagy szükség lenne a szakközépiskolai szintű mezőgazdasági oktatás színvonalának emelésére is, a családi gazdaságokban ugyanis megvan arra az igény, hogy az utánpótlást jelentő fiatalok olyan képzést kapjanak – nem feltétlenül egyetemi szinten –, amely elegendő ahhoz, hogy vezetni tudják saját gazdaságukat. Mindez azért is sürgető feladat, mert megkezdődött a generációváltás az ágazatban.
