A tavalyi OMÉK-on megalakult Juh és Kecske Ágazatért Egyesület, amely hamarosan egy egységes ágazati szakmaközi szervezetté válhat, ezáltal közös érdekeket képviselhet.
2020. március 12-én sajtótájékoztatót tartott az egyesület a Magyar Állattenyésztők Szövetségének Székházában. A célok ismertetése mellett ünnepélyes belépésre és aláírásra is sor került.
Az egyesület elnöke Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid köszöntötte a résztvevőket majd felelevenítette a tavaly elindult kezdeményezést, az egyesület megalakulása előtti munkafolyamatokat. Elmondta, hogy a tavalyi évben megalakult egyesület 17 taggal indult majd részletesen ismertette melyek azok az ágazati szereplők, akik kifejezték csatlakozási szándékukat.
Megjegyezte, hogy a feldolgozói oldalról már szinte 100 százalékos részvétel van, míg a termelői és kereskedői oldalról a mai nappal, több mint 50 százalékos jelenlétet sikerült elérni az egyesületben. Arra törekszünk, hogy amikor a Minisztérium felé benyújtásra kerül a szakmaközi szervezet elismerésére vonatkozó kérelem, akkor azt reprezentatív szervezetként tudjuk megtenni – mondta az elnök.
Elhangzott, hogy a soron következő lépés egy küldött közgyűlés összehívása lesz, amelynek keretében újabb elnökség kerülhet megválasztásra. Az elnökségben a termelői oldal 50 százalékot fog képviselni a másik ötven százalék pedig a kereskedői és feldolgozói oldalról fog kikerülni. Az elnök hozzáfűzte bízik abban, hogy a nyár folyamán a szakmaközi szervezetként való elismerés megtörténik, így az év második felében már valóban abban a formában tudnak működni. Teszik majd munkájukat azzal a fő célkitűzéssel, hogy mindhárom ágazati szereplő érdekeit szemellőtt tartva, összefogással javítsák a juh és kecskeágazat helyzetét.
Csomai Géza termelő és a NAK legelőre alapozott állattartó ágazatok alosztályának vezetője, úgy fogalmazott, hogy egy hosszú útnak vagyunk a végén és egy nagyon nagy munkának vagyunk az elején, de mindenképpen bízik abban, hogy ez a vertikális összefogás segíthet abban, hogy az ágazat még sikeresebb lehessen a jövőben.
Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója a kereskedelmi oldal résztvevőjeként, rámutatott arra, hogy vannak kiemelendő példák előttünk, hiszen a tejvertikumban a szakmaközi szervezet működése, megoldotta a tejpiaci anomáliák nagy részét és kiszámíthatóbbá tette a gazdálkodást – említette meg a vezérigazgató.
Az eredmények a juh- és kecskeágazatban is javíthatók, de ehhez sok mindenen kell változtatni. Antal Gábor megjegyezte, hogy olyan terméket kell előállítani, amire ténylegesen kereslet van a piacon. Hozzáfűzte, hogy igény van a magyar bárányra, de ehhez jó minőséget kell produkálni. A magyar bárány piaci árelőnye lassan elfogy, ezt nem szabadna megvárni. Közösen kell dolgozni azért, hogy a vertikum minden szereplője megfelelő jövedelmet érjen el – mondta Antal Gábor
A feldolgozói oldalról Juhász Pál, a Kapos Ternero Kft. ügyvezetője megjegyezte, hogy más ágazatokhoz képest a juhágazat elmaradása szembetűnő, akár technológiában, szaktudásban és egyéb területen. A létrejövő szakmaközi szervezet javíthat a jelenlegi helyzeten mivel az összefogás ereje több lehetőséget is tartogat. Hozzátette: Bízik abban, hogy a közös célok megfogalmazását követően a későbbiekben sokkal jobb piaci pozíciót érhet el az ágazat.
Az ágazat aktuális helyzetével kapcsolatban természetesen felmerült a koronavírussal kapcsolatos kormányzati intézkedések hatása az idei húsvétibárány-export alakulására. A sajtótájékoztatót követően ültek össze az egyesület tagjai, hogy megoldási javaslatokat fogalmazzanak meg a kormányzat felé, hiszen a húsvéti csúcsidőszakban a bárány-export körülbelül 150 ezer állatot tesz ki, mintegy 3,5-4,5 milliárd forintos értékben zajlik az export, értékesítési súlytól függőn.
Hajduk Péter, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség ügyvezető igazgatója ezekhez a számokhoz azt is hozzáfűzte, hogy az export a húsvéti szezonnal nem ér véget egy csapásra, ezt követően is jelentős mennyiségű bárány megy ki az országból, így akár 200-250 ezer is lehet az a mennyiségű állat, amire kihatnak a bevezetett korlátozások. A helyzet megoldása azért is szükségszerű mivel ez akár 3-4 ezer juhtartó családot érinthet, sokuk számára kizárólag a húsvéti bárányértékesítésből származik az éves árbevétel.
Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid hangsúlyozta, hogy számos gazdaság egész éves jövedelme múlhat azon mi fog történni az elkövetkező hetekben.
A sajtótájékoztatón többek között az is elhangzott, hogy a berögzült szemléleteken időszerű lenne változtatni. Minőségi árualap előállításra van szükség. Dr. Horn Péter akadémikus kiemelte, hogy a juhágazat esetében is igaz, hogy a célpiacoknak egységes árualapot kell biztosítani megfelelő minőségben és mennyiségben.
A juh és kecskeágazatban résztvevőknek azt kell figyelembe venniük, hogy legalább két termékkel kell foglalkozniuk. Lehet az hús, tej, gyapjú vagy akár tenyészállat, de mindenképpen két termékkörrel kell rendelkezni hosszú távon.
Példaként említette Hajduk Péter Uruguay esetét ahol a kilencvenes évek elején a gyapjú ára mélyponton volt, de a juhtartók elkezdték finomítani a gyapjút és két évvel ezelőtt eljutottak arra a szintre, hogy árbevételük 45 százaléka gyapjúból 55 százalék pedig bárányból származik.
Az Agro Napló kérdésére dr. Mezőszentgyörgyi Dávid elmondta, hogy a szemléletváltáshoz szükségszerű a megfelelő információ átadása. Az elmúlt időszakban voltak a juhtartók számára továbbképzési lehetőségek. Úgy gondolom a juhászok számára leginkább a gyakorlatorientált nagyon gyors tudásátadást biztosító lehetőségeket kell előtérbe helyezni.
Ezeket a programokat kell minél hamarabb elindítani, hogy a szemléletváltás mielőbb megtörténhessen. Hajduk Péter lapunknak elmondta, hogy a szemlélet formálásán sokat segíthetnek a "BEMUTATÓ MINTATELEP" címmel rendelkező gazdaságok. Itt évente egy-egy helyszínen 500-1000 körüli látogató is megfordulhat, köztük termelők, középiskolák, felsőoktatási intézmény hallgatói, akik a jövőben az ágazat résztvevői lehetnek. Az MJKSZ által adományozott cím megtiszteltetés, de egyben áldozatos munka is.
A juhágazat a generációváltás szempontjából más ágazatokhoz képest szerencsésebb helyzetben van. A juhágazatban több helyen az országban a második generáció felől mutatkozik szándék a további folytatáshoz. A mintatelepek között megtalálható a 150-es anyaállománytól kezdve a 4500 létszámig sokféle gazdaság, ahol a tejtermeléstől az intenzív hústermelésre mindenre van követendő példa az országban.
Megvan az engedély az élelmiszer és élőállat szállítások folyamatos végzésére
Jó hír a gazdáknak! Az Operatív Törzs – a lenti feltételek szigorú betartása mellett – lehetőséget biztosít a karantén idején is a bárány-, és persze minden élőállat vagy élelmiszer-szállítás folyamatos végzésére azokba az országokba is, ahol karantént rendeltek a kornavírus járvány miatt – tájékoztatott a Magyar Állattenyésztők Szövetsége március 18-án.
A járványügyi veszélyhelyzet elhárítását segítő Koronavírus-járvány Elleni Védekezésért Felelős Operatív Törzs áttekintette az áruszállítást végző járművezetők ismételt munkába állásának lehetőségét és az alábbi határozatot hozta, amelyről az Országos Rendőrfőkapitány levélben tájékoztatta az Országos Tisztifőorvost (itt most csak a levél legfontosabb részét idézzük):
A magyar állampolgárságú járművezető a hatósági házi karantén kötelező 14 napos tartama alatt abban az esetben vállalhat újra gépkocsivezetői munkát, ha biztonságos vezetésre képes állapotban lévőnek tartja magát, nem tapasztalja magán a betegség tüneteit, és ezt munkáltatója is így ítéli meg. A járművezető ennek teljesülése esetén is csak abban az esetben hagyhatja el a számára kijelölt hatósági házi karantén helyszínét, ha erről az illetékes járványügyi hatóságot (határozatot hozó járási hivatal) értesíti, és a felrakóhelyről az országot az egyébként tranzit útvonalként kijelölt úton, legfeljebb az előre megjelölt üzemanyagtöltő állomást igénybe véve hagyja el.