A madárinfluenza-járvány miatt kialakult piaci helyzet lehetőséget teremt arra, hogy a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a kevéssé ismert nyúlhúst is népszerűsíthesse. Nagy István miniszterhelyettes, a tárca parlamenti államtitkára a Magyar Időknek elmondta: a kormány azon dolgozik, hogy megismertesse a fogyasztókkal a nyúlhús fogyasztásának pozitív hatásait. A miniszterhelyettes szerint mivel a kacsa- és a libahús eleve különlegesség a baromfitermékek piacán, a hasonlóan különleges és árban is megegyező nyúlhússal lehetne feltölteni az üresen álló pultokat.

A nyúlhús forgalma méltatlanul alacsony szinten van hazánkban, egy évben alig 20-40 dekagrammot fogyasztanak belőle a magyarok. Ebből 20 dekagrammot a termelőktől, a boltokban, piacokon megvásárolt hús tesz ki, míg a fennmaradó rész a háztáji gazdaságokból származik. A nyúltartást egyébként a tárca a Nyúl-unk a munkáért elnevezésű programja is támogatja.

Nagy István jelezte: a két nagy hazai vágóhíd tájékoztatása szerint van szabad kapacitásuk, így gond nélkül tudnának szállítani a hazai áruházláncokba is. Az üzemekben egy év alatt 5670 tonnányi nyúlhúst dolgoznak fel.

– A célunk az, hogy megismertessük a vásárlókkal a nyúlhúst mint alapanyagot, és felhívjuk a figyelmüket arra, hogy az egészséges életmód szempontjából számos előnnyel jár a zöldtakarmányon nevelt állatokból készült termékek fogyasztása – emelte ki. Annak érdekében, hogy minél szélesebb körben elérhetővé váljon a húskülönlegesség a boltokban, az FM az áruházláncokkal egyeztetne a piaci megjelenésről.

Juráskó Róbert, a Nyúl Terméktanács elnöke lapunknak elmondta, a francia, a német és az olasz fogyasztók asztalára hetente legalább kétszer-háromszor kerül nyúl. A belföldi kereslet ugyanakkor elhanyagolható. Ennek oka egyrészt az, hogy a fiatalabbak nem ismerik a nyúlhúst, a háziasszonyok nem tudják, hogyan kell feldolgozni a magas fehérje- és alacsony zsírtartalmáról ismert húsfélét. Másrészt kevés helyen kapható ma nyúlhús az országban, ami szintén visszafogja a fogyasztást. A szakember szerint Budapesten és a központi régióban, valamint a Dunántúlon – ahol magasabb a fizetőképes kereslet – a fogyasztás is jelentősebb, a keleti országrészben viszont a kiskereskedelmi forgalomban gyakorlatilag nincs jelen a termék, ott csupán a háztáji körülmények közt megtermelt nyulat fogyasztják az emberek.

A nyúltenyésztéssel itthon több száz család foglalkozik, egy részük háztáji körülmények között, rajtuk kívül 60-70 nagyüzemi telep működik az országban. A két magyar tulajdonú vágóhíd tavaly mintegy 4,5 millió nyulat dolgozott fel. Ennek a 95-97 százaléka az exportpiacokra, Svájcba, Németországba, Olaszországba és Belgiumba kerül, a fennmaradó 3-5 százalék landol a magyarok tányérján. A terméktanács ezt az arányt szeretné a jövőben 25-30 százalékra emelni.

Ennek az az egyik legfontosabb feltétele, hogy minél több boltba kerüljön elfogadható áron a hazai nyúlhúsból. Juráskó Róbert megjegyezte: az áruházak ma egyáltalán nem, vagy méregdrágán, nagyon magas árréssel teszik a polcra az árut, esetleg olyan akciót hirdetnek, amikor már a beszállítónak nem éri meg eladni a nyúlhúst.

A terméktanács szerint ez elfogadhatatlan, ezért azt szeretnék elérni, hogy a nyúlhús bekerüljön minden kereskedelmi egységbe, a megfelelő árkategóriájú, ám még elérhető árú húsok közé. Az egész nyúl esetében kiszereléstől és csomagolástól függően kétezer forint körüli szintet tartanának elfogadhatónak, ami hozzávetőlegesen megegyezik a kacsahús árával.

A hazai termelést szerinte viszonylag rövid idő alatt fel lehetne futtatni, a rendelkezésre álló technológiával ugyanis akár a mostani mennyiség kétszeresét is piacra tudná dobni az ágazat.