Nem panaszkodhatnak a tavalyi eredményeikre a hazai szarvasmarhatartók. Az elmúlt évben összességében 108 ezer marha került a hazai vágóhidakra, ez 5,7 százalékkal haladja meg az előző évi szintet. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4500 tonna felett volt, júniusban és szeptemberben viszont meghaladta az 5 ezer tonnát.

A levágott szarvasmarhák 64 százaléka tehén, 23 százaléka bika volt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján tavaly az első 11 hónapban 15 százalékkal több marhahúst szállítottak a külpiacokra a magyar vállalkozások, mindez értékben 17 százalékos emelkedést tett ki. A marhahúsimport volumene 6 százalékkal, értéke 10 százalékkal nőtt. A húsexport mellett az élőállat-kivitel is tovább bővült, az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint tavaly 16 százalékkal több magyar szarvasmarha került a külpiaci partnerekhez.

A legtöbb állatot Törökországba szállítottuk, ahová több mint a kétszeresére emelkedett a kivitel. Az Oroszországba küldött mennyiség 10 százalékkal csökkent, míg Ausztriába 7 százalékkal több szarvasmarha került.

A statisztika szerint tavaly mintegy 4,676 millió sertést vágtak le a magyar vágóhidakon, 5 százalékkal többet, mint az előző évben. Élősúlyban a havi átlagos vágás meghaladta a 44 ezer tonnát. A legtöbb hízó a Dél-Alföldön került a vágóhídra, emellett Somogy és Hajdú-Bihar megyében is meghaladta az 500 ezret a feldolgozott állatok száma. A vágóhídra vitt sertések egy része a külpiacokról származik, a hazai állomány ugyanis decemberben alig érte el a 2,9 milliót. Az import tavaly 8 százalékkal, 59 ezer tonnára nőtt, míg a kivitel alig érte el a 30 ezret.

A legtöbb hízó Szlovákiából, Németországból és Hollandiából érkezett. A növekvő mennyiség mellett az árak is jól alakultak a sertésiparban, a hasított félsertés értéke egy év alatt csaknem a harmadával nőtt, a kilónkénti ár már meghaladja a 480-490 forintos szintet. Megemlíthető, hogy a juhászatok is szépen teljesítettek, már ami a vágóhídra került állatok számát illeti: a hentesek elé összesen 33,5 ezer juh került, ami 29 százalékos növekedést jelent.

Bár a madárinfluenza miatt az év végén jelentősen visszaesett a víziszárnyasok feldolgozása Magyarországon, a baromfiágazat így is közel hat százalékkal növelte a levágott szárnyasok számát. A több mint 210 millió levágott baromfi közel négyötöde csirke volt, ami 6,6 százalékos bővülésnek felel meg. A baromfivágáson belül a pulykák számaránya 3,5, a kacsáké 13,6 százalék volt. A kacsavágásnál a madárinfluenza miatt 2016 decemberében már jelentős volt a visszaesés. A 7 ezer tonnát meghaladó, 2015. decemberi szinttel szemben 2016 utolsó hónapjában mindössze 4,1 ezer tonna kacsa került a hentesbárok alá.

A madárinfluenza-járvány miatt kialakult piaci helyzet ellenére csökkentek az árak, a vágócsirke kilónkénti ára 245 forint körül alakul, míg egy évvel korábban még 255 forintot fizettek érte.