Az év eleje óta a hazai sertésárak 35 százalékkal emelkedtek, és már meghaladják a kilónkénti 460 forintot. Várhatóan hol tetőzik a drágulási hullám, és ez mekkora jövedelmet hozhat a sertéstartóknak?
A prognózisok rendkívül bizonytalanok, hiszen ez az áremelkedés alapvetően a Kínában tomboló afrikai sertéspestis viszonylag nagyarányú ottani térnyerésének és pusztításának az eredményeként alakult ki. A sertésdrágulás világpiaci következmény, az pedig nem látható pontosan, hogy ennek mekkora lehet a mértéke. A konzervatívabbnak tűnő becslések is azt mutatják, hogy a kínai sertéshústermelés akár 30-40 százaléka is kieshet egy éven belül, ami a világ termelésének 15-20 százalékát jelentené. Idén a sertéspestis megjelent Belgiumban, és az elmúlt időszakban Bulgáriában, Szerbiában és Szlovákiában is, egy-egy újabb megjelenés pedig olyan hatással lehet a piaci folyamatokra, amelyeket most még nem látunk előre. Ha Kínában nem lesz nagyobb az állomány visszaesése annál a prognózisnál, amelyet mostani tudásunk alapján valószínűnek tartunk, akkor is minimum 2-3 év, mire a kínai sertéstenyésztés visszatalálhat régi szintjére, és ezáltal normalizálódhat a világpiac. Addig fel kell készülnünk egy viszonylag magasabb élőállat-árszint stagnálására vagy annak minimális csökkenésére. Azok a tenyésztők, akik az elmúlt félévben sertéstenyésztést folytattak Magyarországon, az elmúlt nehéz évek után jelentős jövedelemre tesznek szert, és ha a következő időszakban fennmarad a jelenlegi ár, akkor biztos, hogy az ő tevékenységük tartósan is jövedelmező lesz.
A piaci információk szerint a húsok és húskészítmények drágulása nem követi a sertésárak emelkedését. Eddig a tőkehúsok csak 10-15 százalékban drágultak, a legtöbb húskészítményé pedig csak néhány százalékos mértékben. Mi ennek az oka?
A kis- és a nagykereskedelmi partnereknél valamennyi alapvető élelmiszer esetében nehéz érvényesíteni az alapanyagárak emelkedését, de úgy tűnik, hogy a húsokkal még nehezebb a helyzet. Nem rövidtávú piaci zavarról van szó, hanem olyan tartós helyzetről, amely a korábbinál magasabb élősertés árban nyilvánul meg. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy súlyos fundamentális piaci zavar van, amelynek következményeit be kell építeni a húsipari átadási árakba is. (…)
Ha a növekvő vágóhídi költségek nem épülnek be a fogyasztói árakba, a cégek veszteségesek lesznek, ez pedig hosszú távon a fennmaradásukat veszélyeztetheti. Már most hallani olyan híreket, hogy bizonyos vágóhidak, illetve húsipari cégek nem tudnak időben fizetni a beszállítóiknak, mert az elmúlt hónapokban veszteségesek voltak, mivel a növekvő önköltséget nem tudták érvényesíteni az értékesítési árakban. (…) Nem tartható fenn, hogy a fogyasztók nem a termékek valódi árát fizetik ki, mert akkor a húsipari vállalatok csődbe mennek, és a beszállító partnerekkel együtt buknak. (…)
Milyen következményei lehetnek annak, ha az ASP vírus a magyar házisertés-állományban is megjelenne?
Magyarországon egyelőre sikerrel védjük a házi állományt, de nem tudunk garanciát adni arra, hogy ez a jövőben is így marad. Az biztos, hogy ha a vírus megjelenne egy magyar házisertés-telepen, tovább romlanának az exportlehetőségeink, mivel újabb korlátozások lépnének életbe az országgal szemben. Bízzunk abban, hogy ezt el tudjuk kerülni.
A teljes interjú az agrarszektor.hu-n olvasható.