A szövetkezeti rendszer kiszélesítésével erősítené meg a kertészeti ágazatot a Földművelésügyi Minisztérium. Jelenleg összesen 68 szervezet működik az országban, a tagok száma 16 ezerre tehető. Szövetkezeti termelés összesen 37,2 ezer hektáron folyik ma Magyarországon. A szervezetek által forgalmazott termékek éves értéke 52 milliárd forint, amely az ágazati értékesítés csaknem 20 százalékát teszi ki. Nagy István, a tárca parlamenti államtitkára a Magyar Időknek elmondta: a termelők jelenleg is hátrányban vannak a nyugati versenytársaikkal szemben, amit elsősorban a nagyobb szervezettséggel lehetne leküzdeni. Ezért a miniszterhelyettes szerint a szövetkezetek arányát az ágazaton belül a mostani 20-ról 40 százalékra kellene emelni. Ez elsősorban új tagok belépésével, a tagság bővítésével érhető el.
– A piacgazdaságban a versenyképesség egyik alapvető feltétele az önkéntes együttműködés, de Európa nyugati felével összevetve még korántsem használjuk ki a szövetkezetekben rejlő lehetőségeket – fogalmazott. Az előttünk álló időszakban ezért az a legfontosabb, hogy a gazdatársadalom felismerje az együttműködésben rejlő lehetőségeket, és meg kell találni azokat a módszereket, amelyek segítségével bővíthető a szövetkezeti rendszer, és bekapcsolhatók a termelésbe a helyi közösségek is.
A termelői szerveződések feladata a termelés és értékesítés szervezése, a termelői érdekek képviselete, az együttes fellépés kereteinek biztosítása és a stabil termelői jövedelmezőség elősegítése. A tagok közösen viszik a piacra a termékeiket, így pedig alkuképesekké válnak a nagyobb kereskedelmi szereplőkkel szemben. – A tapasztalatok azt mutatják, hogy az összefogás, a szövetkezés az egyetlen módja annak, hogy a termelők megfelelő pozíciót érjenek el a piacon, hogy a gazdatársadalom piaci érdekei érvényesüljenek – emelte ki Nagy István.
A miniszterhelyettes szerint a zöldség-gyümölcs termeléssel foglalkozó gazdálkodók esetében növelni kell az átláthatóságot és az áruk nyomon követhetőségét. Biztosítani kell a nagyobb árualap megtermeléséhez szükséges eszközöket, idetartoznak például a szaktanácsadási, növényvédelmi szolgáltatások, a vetőmagok, növényvédő szerek és a műtrágyák is.
A már meglévő szervezeteket is meg kell erősíteni, növelve ezáltal a piacbefolyásolási képességüket. Ennek elsődleges formája lehet, ha a szövetkezetek egymással is együttműködésre lépnek. Így biztosítható, hogy az exportpiacokra egyszerre nagy mennyiségű árut tudjon szállítani az ágazat. A szövetkezetek létrehozását és működését támogatásokkal igyekszik segíteni a kormányzat, a források jelentős része ma a szervezetek működése mellett elsősorban az alapanyag-termelést és az ehhez kapcsolódó beruházásokat célozzák. A 2020-ig tartó támogatási ciklusban évente legfeljebb 100 ezer eurót nyerhetnek el a termelőszervezetek.
Zöldség-gyümölcs termelői szerveződések egyébként 1999 óta működnek Magyarországon, legnagyobb számban az uniós csatlakozást megelőzően, 2003-ban és 2004-ben jöttek létre ilyen szervezetek. – Az agrárkormányzat rendkívül fontosnak tartja a kertészeti ágazat fejlesztését, hiszen a mezőgazdaságon belül ez a legmunkaigényesebb terület, sok embernek ad munkát, 300-350 ezer család megélhetését biztosítja – tette hozzá a miniszterhelyettes.
