Hozzátette: az integrációra egyértelműen szükségük van a termelőknek, akiknek az uniós piacnyitást követően a piacon maradás feltételét és a gazdasági érdekérvényesítés lehetőségét jelenti a szorosabb együttműködés a szereplőkkel.
Az elnök a kamara országos összevont osztályülését követően kifejtette: azon dolgoznak, hogy a termékpálya szintű integrációt új alapokra helyezzék, a javaslatcsomagot a széleskörű egyeztetés és az érintettek véleményezése után már az őszi ülésszakán megvitathatja az Országgyűlés. A javaslat alapján - ami minden félnek, így az integrátor szervezet és az integrált vállalkozás számára is kölcsönös előnyöket, és garanciális elemeket tartalmaz - várhatóan nőni fog majd az ágazati együttműködések száma - fűzte hozzá.
Kitért arra, hogy a kamara 10 ezer fős kutatása szerint részben történelmi okok miatt alacsony a szövetkezési hajlandóság az ágazatban, a már működő együttműködéseket leginkább a pályázatokon elérhető pluszpont motiválja. Az integráció további előnyei között a választ adók leginkább az értékesítés és a beszerzés biztonságának javulását emelték ki, a piaci alkuerő javulását, és felük az árak kiszámíthatóságát említette hangsúlyos elemként. A jövőben a kamara meghatározó feladata lesz a piaci információk pontos és gyors átadása, a megfelelő képzés biztosítása - mondta.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy a stratégiában gondolkodó gazdasági szereplők egyre inkább kezdik belátni, hogy a jövőben a piacon maradásuk előfeltétele a versenyképességük világpiaci trendekhez igazítása, ami csak a piaci szereplők közötti együttműködés, az integráció erősítésével érhető el. Az uniós csatlakozással természetes összefogás nem alakult ki, így erős piacvesztéssel együtt a profitvesztést is el kellett szenvedniük a termelőknek. A magyar gazdák hátránya és veszteségei az idő előrehaladtával nőnek, az uniós versenytársak már jól működő együttműködéseivel szemben. A versenyképességhez meg kell találni az ágazati kitörési pontokat, az összefogás szükségességét jelenleg egyetlen szereplő sem vitatja - húzta alá.
Mikó Zoltán, a NAK választottbíróságának elnöke kifejtette: az integrációs szerződés alanyai az integrátor szervezet és az intergált vállalkozás, a szerződés jogi kereteit mutatták be a tanácskozáson. A tervezet szerint az integrációs szerződést legalább három évre kötnék meg a felek egymással, ebben rögzítik azokat a szolgáltatásokat amelyeket az integrátor - termelésszervező nyújt a vállalkozásnak. Ezek között technológiát, gépek, berendezések biztosítását, felvásárlást, fuvarozást, tárolást emelte ki. A szerződés kölcsönös előnyöket, kedvezményeket tartalmaz, közös kockázatvállalás mellett - mondta. Látni kell, hogy a rendszer pénzügyi háttér, tőkeerő, banki finanszírozás nélkül nem működik, ezért ehhez tartalmaznia kell garanciális elemeket.
