Darabos Tamás emlékeztetett: két évvel ezelőtt született meg a NAK küldetésnyilatkozata. Ez a köztestület működésének középpontjába állította azt az elvet, mely szerint a NAK tevékenységének minden esetben az agrárium szereplőinek sikeres gazdálkodására kell irányulnia. Ennek a feladatnak a végrehajtása nemcsak biztosítja az egyes gazdálkodók számára az eredményes működés lehetőségét, hanem az alapja lehet a sikeres magyar vidéknek és benne az agráriumnak is. Minden olyan dolog, ami a vidéki életmódot vonzóvá teszi, csak akkor lehet sikeres, ha a gazdák saját birtokukon versenyképesen és jövedelmező módon tudnak termelni.
Mindehhez kapcsolódóan a múlt évben megjelent a NAK többéves fejlesztési programjavaslata, amelyet egy 80 oldalas kiadványban tettek közzé. Ez részletesen taglalja a magyar agrárium előtt álló legfontosabb feladatokat, kihívásokat. Ez az összegzés az elmúlt egy évben igen ismertté vált a kamarai tagok előtt, de a társadalom széles politikai és gazdasági köreiben is mértékadó tájékozódási pont lett agrárügyekben. Ahhoz, hogy a NAK a tagok megelégedésére végezze tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a változásokat, és ehhez mind szemléletében, mind pedig gyakorlatában alkalmazkodnia kell. Vagyis: a kamarának is fel kell nőnie azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a változó mindennapokban meg kell oldani a magyar agráriumban. Csak így tud hatékony segítséget nyújtani a gazdálkodók számára, ezért kezdte meg a NAK a falugazdász-hálózat átalakítását.
Ezt az átalakítást – ami lényegében hatékonyságnövelést jelent – az indokolta, hogy a falugazdászoknak egyre több feladatot kell ellátniuk. Ezekkel a feladatokkal a falugazdász-hálózat a korábbiakban nem foglalkozott, de ezek a kérdéskörök egyre inkább a mindennapi tevékenység fókuszába kerülnek. Példaként hozta a precíziós gazdálkodást, amelynek témájában egy közeljövőben megtartandó rendezvényen tájékozódhatnak a gazdálkodók e terület újdonságairól. Így a precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközöket és módszereket a falugazdászoknak is meg kell ismerniük, annak érdekében, hogy a gazdálkodók számára szakmai segítséget tudjanak nyújtani. Ez pedig csak egyetlen példa a kihívások sorában – szögezte le a NAK főigazgatója. Hozzátette: ahhoz, hogy a további kihívásoknak is eleget tudjon tenni a falugazdász-hálózat, hatékonyabbá kell tenni annak működését. Ez az alapvető célja a mostani átalakításnak, azaz hogy azokat a feladatokat, amiket eddig végeztek a falugazdászok, továbbra is el tudják látni, de hatékonyabban, hogy az új teendők elvégzésére is jusson idejük.
Darabos Tamás nyomatékosította, hogy a falugazdászok munkájának átalakításából a gazdálkodók gyakorlatilag semmit sem fognak érzékelni. A hatékonyság növelése érdekében a falugazdászok úgynevezett kitelepüléseit vizsgálták felül. Ez azt jelenti, hogy olyan ügyfélszolgálati pontok működését ésszerűsítik, ahol csak a hétnek egy meghatározott napján, meghatározott időben jelent meg a területért felelős falugazdász. Ezeket az ügyfélszolgálati pontokat vették górcső alá. Arra jutottak, hogy a falugazdászok tevékenységét úgy lehet ésszerűsíteni, hogy csak igény esetén mennek ki a településre. Így sok időt lehet megtakarítani a falugazdászok számára, hogy olyan munkát tudjanak végezni, amire eddig kevés idejük jutott, és máshol szükség van többletidőre ezek elvégzésére.
Az egész országra kiterjedő, teljes körű felmérés szerint közel 1000 olyan település volt, ahol a rendszeres időszaki falugazdászi jelenlét során számos alkalommal előfordult, hogy az ügyfélszolgálati idő alatt egyetlen kamarai tag sem kereste fel a falugazdászt. Példaként hozta Kübekháza esetét – amely a sajtóban is megjelent -, ezen a településen 92 agrárkamarai tag él, és közülük csak 26 kamarai tag intézte helyben az ügyeit, összesen 52 alkalommal egy évben. Ez azt jelenti, hogy fejenként évente mindössze kétszer vették igénybe a falugazdász által nyújtott szolgáltatást. Ez Darabos Tamás szerint főként az egységes kérelem benyújtását jelentette. Ennek alapján kijelenthető – mondta a főigazgató -, hogy ez a munka a számítások szerint mintegy három hetes aktív falugazdászi tevékenységet, munkát takar, viszont a falugazdász minden héten 8 órát Kübekházán töltött el. Ez viszont igen jelentős hatékonysági tartalékot jelent. Vagyis ez és sok más hasonló tapasztalat alapján a rendszeres ügyfélszolgálatot az ilyen területeken igény szerinti ügyfélszolgálat váltja. Ez azt jelenti: ha a gazdálkodók felveszik a kapcsolatot a falugazdásszal, az előre egyeztetett időpontban a falugazdász elmegy az adott településre és segítséget nyújt a gazda számára, vagyis „házhoz megy”.
A mostani ésszerűsítés nem jelenti azt, hogy kevesebb falugazdász dolgozik majd a későbbiekben az országban, marad a 650 fős létszám – szögezte le Darabos Tamás. De, mint mondta, a falugazdászok felszabaduló idejét új feladatokkal kívánják kitölteni. A falugazdászok munkájára óriási szükség van, de új dolgokban is segítséget kell nyújtaniuk a gazdák számára, ezért kell munkájukat optimalizálni. Mindez azonban nem megy a korábbi munka rovására, vagyis például az egységes kérelem benyújtásakor nyújtott segítségre továbbra is számíthatnak a gazdálkodók – húzta alá a főigazgató.
