Ha nem lennének anti-dömping vámok, az orosz műtrágya nagy gondot jelentene az európai gyártóknak és forgalmazóknak, hiszen – az alapanyagul szolgáló, saját termelésű földgáz alacsonyabb ára miatt – az oroszok kisebb önköltségi árral kalkulálhatnak. A kerekasztal-beszélgetést ehhez kapcsolódóan a moderátor Suba Péter éppen azzal a provokatív kérdéssel kezdte, hogy mi történne, ha megszűnne az oroszokkal szembeni – jelenleg tonnánként 47 eurós - védővám az ammónium-nitrát műtrágyáknál.

Gyártóként nem örülnék neki, hiszen a védővámot az olcsó orosz földgáz hatásának ellensúlyozására találták ki - mondta Rácz Zoltán, a Nitrogénművek Zrt. kereskedelmi vezérigazgató-helyettese. Véleménye szerint a vám eltörlésével nem lenne automatikusan 47 euróval olcsóbb a műtrágya tonnája, a nyereség jó részét alighanem lenyelnék az előállítók. Egyébként a péti vállalat maga is gyártja ugyan, de a hazai termelőknek nem feltétlenül ajánlja az ammónium-nitrát műtrágyát, a talajra gyakorolt kedvezőtlen hatása miatt. Idehaza gondot jelent az is, hogy mindössze 80 kilogramm a hektáronkénti nitrát-hatóanyag felhasználása, miközben Nyugat-Európában ennek a duplája, sőt triplája, és ez az érték erősen korrelál a termésátlaggal.

A védővám eltörlése nem okozna hosszú távon látványos árzuhanást - vélte Simon Péter is, az EuroChem Agro Hungary Kft. operatív igazgatója. Ő úgy gondolja, hogy a keleti gyártók megelégednének 10–20 százalékos csökkentéssel, amivel a felhasználók nem járnának sokkal jobban. Ugyanakkor a műtrágya stratégiai termék, nélküle lehetetlen termelést folytatni, így az orosz termékek nagyobb arányú megjelenése kétségkívül növelné az ellátási biztonságunkat. A keleti import a versenyhelyzetet is fokozná, és ez az, amiből igazán profitálhatnának a termelők.

Pét mellett jelenleg nehéz versenyképesen importálni, így a hazai termelők elsősorban nekünk köszönhetik, hogy még van árverseny a magyar piacon – fejtette ki Nagy Lajos. Úgy látja, a gazdák az utóbbi években lassan áttértek a MAS (mészammonsalétrom) műtrágyákra - ilyen a pétisó is –, vagyis a védővám eltörlésével nagy tömegben megjelenő orosz ammónium-nitrát alaposan megbolygatná a piacot. Ennél is fontosabb viszont az, hogyan használjuk fel a rendelkezésre álló tápanyagokat. Itt a kulcsszó a szakmaiság: Nagy Lajos szerint mihamarabb meg kell tanulnunk 30 ezer forintos tonnánkénti önköltségi áron gabonát termelni, különben „lehúzhatjuk a rolót”.

A ma még szintén védővámmal sújtott ukránok számára az EU a politikai közeledés miatt próbál piacot nyitni – elemezte a jelenlegi helyzetet Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ) elnökhelyettese. Szerinte ez ugyanakkor veszélyes játék, hiszen az alacsonyabb bérek, a kevesebb szabályzás és előírás versenyelőnyt jelentenek északkeleti szomszédunknak, akiket velünk ellentétben a tonnánkénti mintegy 30 eurós fuvarköltség sem terhel, hiszen tengeren is tudnak szállítani. A tanulság mindebből az, hogy olcsóbban és többet kell termelnünk, ha továbbra is szereplők kívánunk lenni ezen a piacon. Nem is elsősorban terméket kell árusítanunk, hanem technológiához kapcsolódó tudástranszfert – hangsúlyozta Petőházi Tamás.

Mi a helyzet a növényvédőszer-piacon?

A műtrágyákkal ellentétben a növényvédő szerek termelési költségei és árai sztenderd szinten mozognak, hosszú ideje pontosan kiszámíthatóak, ezért megkönnyítik a tervezést a gazdálkodók számára – emelte ki Egresits József, a BASF Hungária Kft. értékesítési vezetője. A véleményét Sándorfy András, a Dow AgroSciences Hungary Kft. marketing vezetője is osztotta, hozzátéve, hogy a növényvédő szerek nem ömlesztett, spekulatív termékek, mint például a műtrágyák, hanem a folyamatos fejlesztés és az erős szaktanácsadói háttér miatt magas hozzáadott értékkel rendelkeznek.

A hatékonyságnak sincs alternatívája – mutatott rá Sándorfy András. Példaként az Egyesült Államokat és Indiát hozta fel, ahol nagyjából ugyanakkora területen gazdálkodnak, ám az USA-ban 98 millióval kevesebb farmer háromszor több termést állít elő, mint a dél-ázsiai ország.