Éder Tamás, a Nemzeti Agrárgazdasági kamara (NAK) élelmiszeriparért felelős alelnöke a találkozó után az MTI-nek elmondta: el kell kerülni, hogy az Európai Bizottság (EB) nagy engedményeket adjon az egyes tagországoknak abban, hogy saját költségvetésükből annyira támogassák saját termelőiket, amennyire bírják, mivel ez a gazdagabb nyugat-európai országoknak kedvezve hátrányos helyzetbe juttatná a nehezebb költségvetési helyzetben lévő, zömében kelet-európai tagállamokat és termelőiket. Hozzátette, a lehető legkisebb diszkriminációval bíró közösségi agrárpolitikára van szükség, amely egyszerűbb, hogy a termelők könnyebben juthassanak hozzá a támogatásokhoz, és egyúttal csökkenti a mezőgazdasági piacokon tapasztalható különbségeket is.

A kétnapos szakmai találkozó résztvevői központi témaként az unió 2020 utáni közös agrárpolitikájának előkészítését, illetve az ezzel kapcsolatos stratégiai kérdéseket vitatták meg, terítékre került az agrárpiacok aktuális helyzete is. A találkozó kibővített összetételben zajlott, azon meghívott vendégként Litvánia, Észtország és Horvátország agrárkamaráinak küldöttei is részt vettek.

A találkozón résztvevők megállapításainak közös központi eleme az volt, hogy a 2020 utáni közös uniós agrárpolitikának a jelenleginél igazságosabbnak, ugyanakkor egyszerűbbnek kell lennie úgy, hogy továbbra is megőrizze közös jellegét.

Milan Semancík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) elnöke, a rendezvény vendéglátója a tanácskozás utáni sajtótájékoztatón azt mondta: konstruktív hangulatú találkozót tudhatnak maguk mögött, amelyen megállapították, hogy minden résztvevő egységes, erősebb, igazságosabb és ugyanakkor egyszerűbb agrárpolitikát akar, olyat, amely egyenlő feltételeket teremt.

Robert Nowak, a lengyel agrárkamara képviselője kiemelte: egy esetleges jövőbeni kétsebességes unió sem jelenthet kétfajta agrárpolitikát Brüsszel részéről.

Zdenek Jandejsek, a cseh agrárkamara elnöke elmondta, az unió régi tagállamai a saját piacukénál jóval alacsonyabb, dömpingárakon juttatják el termékeiket a később csatlakozott tagországok piacaira, aminek következtében ma a közös európai piac inkább már egy "gyarmati piacra" hasonlít, s ez megmutatkozott az újabb tagállamok ágazati termelésében is, amely a rendszerváltozás idejéhez képest az akkori 10-20 százalékára esett vissza.

A találkozó végén a résztvevők a közös állásfoglalás mellett egy 11 pontból álló nyilatkozatot is elfogadtak. Az úgynevezett pozsonyi deklarációt Litvánia és Magyarország képviselői formális okokra, a benne foglaltak hazai jóváhagyásának szükségességére hivatkozva egyelőre nem írták alá, de jelezték: egyetértenek annak alapelveivel.