Fazekas Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy a klímaváltozás, a népességnövekedés, az átalakuló világpiac, sőt a fogyasztók szemléletmód-váltása is mind-mind befolyásolja a mezőgazdasági termelést és meghatározza, milyen irányba haladjon.
A földművelésügyi miniszter szerint egyre többen figyelnek arra, hogy amit megvásárolnak, az élelmiszer-vegyipari termék-e vagy éppen arra, hogy kockázat lehet a GMO.
Fazekas Sándor felidézte, hogy a legutóbbi Berlini Zöldhéten Magyarország nemcsak díszvendég, hanem "sztárvendég" is volt, mivel deklaráltan GMO mentes ország vagyunk.
| Fotó: FM |
A miniszter kitért arra, hogy vannak olyan felfogások, amelyek szerint a mezőgazdaságnak nem is az élelmiszertermelés az elsődleges feladata, hanem a környezetvédelem. Mint mondta, ez a koncepció megjelent az uniós zöldítési támogatások bevezetésében és van egy markáns politikai vonal, amely azt szorgalmazza, hogy a jövőben ne területalapú, hanem zöldítési támogatás legyen. Kiemelte, hogy a középutat kell megtalálni, mert biztosan lehet úgy termelni hagyományos módszerekkel eredményesen, jó minőségű élelmiszert előállítva, hogy a környezetet se terheljük és a foglalkoztatást is biztosítani tudjuk.
Fazekas Sándor beszélt arról is, hogy ha az EU nagyon megszigorítja az élelmiszer-előállítás feltételeit, akkor ezek a termékek sok esetben a harmadik világ országaiból kerülnek majd hozzánk, a termelést kiszervezik Európán kívüli területekre.
A miniszter elmondta, hogy a precíziós gazdálkodás lehetőségeit ki kell használni, mivel a jövőben e nélkül aligha lehet gazdaságosan termelni. Hozzátette, hogy ezek a fejlesztések segítik és kényelmesebbé teszik a gazdálkodást. A kormányzat részéről a Digitális Jólét program keretében szeretnék, ha mindenki hozzáférhetne a korszerű módszerekhez és a gazdák is tudnának élni a digitalizáció adta lehetőségekkel, hogy eredményesebben termelhessenek.
