Ezentúl az elismertetni kívánt szövetkezet alapszabályának tartalmaznia kell a tagok kötelezettségvállalását arra, hogy a szövetkezés tárgyát képező árutermelésük legalább 50 százalékát a termelői csoporton keresztül forgalmazzák, valamint hogy csak a saját maguk által megtermelt termékeket értékesítik a csoportnak.

A magas árbevétel és a taglétszám előírása nem volt életszerű, akadályozta további termelői csoportok alakulását – mondta a Világgazdaságnak Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese.

E feltételek előírását az érdekképviselet már a bevezetésükkor kifogásolta, de akkor a tárcának az volt az álláspontja, hogy a nagyobb volumen jobban segíti a termelők alkupozícióinak erősödését. Mivel azonban a sertésállomány továbbra sem nő, és a 2014-ben bevezetett földszabályozás nehezíti az állattenyésztők számára a takarmánytermelést, a MOSZ szerint sok, már megalakult termelői csoport léte is veszélyben forgott, így a módosítás üdvözlendő, noha önmagában nem oldja meg a sertéstartók gondjait. Közben bonyolódtak a termelői csoportok támogatásához szükséges adminisztrációs lépések, a szervezetek támogatására elkülönített 21 milliárd forint pedig 11 milliárdra csökkent, bár abban már teljes az egyetértés a kormány és az érdekképviseletek között, hogy a termelői összefogás erősítésére nagy szükség van.

– Minden leadott sertés után fizetünk jutalékot, de önállóan biztosan csak alacsonyabb áron tudnánk eladni a disznóinkat – jelezte a Világgazdaságnak a termelői összefogás gyakorlati előnyét Dorcsinecz János, a dombegyházi Agrosztár Kft. ügyvezetője, akinek cége az Alföldi Sertés Értékesítő és Beszerző Mezőgazdasági Szövetkezeten keresztül értékesíti állatait. A szövetkezet évi közel egymillió sertést mozgat meg, amivel meghatározó a magyar piacon.