A mezőgazdasági szakemberek az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) budapesti regionális irodájából érkeztek, amely az ENSZ ügynökség európai és közép-ázsiai munkáját irányítja.

A FAO-n kívül a grúz csoport (kormányzati képviselők, nemzetközi szervezetek munkatársai, újságírók) magyar döntéshozókkal találkoznak, különböző vidéki helyszínekre, eseményekre és szervezetekhez látogatnak el a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén.

Az előadás során az általános bevezető mellett az élelmezésbiztonságról (az elegendő, biztonságos és tápláló élelmiszer megléte) és az élelmiszerpazarlásról kaptak információt.

Az élelmiszerpazarlás és –veszteség az élelmiszer-ellátási lánc egészén keletkezik, hangzott el az utóbbi kapcsán. Tovább rontják a helyzetet a magas jövedelmű térségekben a fogyasztás szintjén az olyan faktorok, mint az élelmiszer kinézetére vonatkozó elvárások és az önkényesen megállapított lejárati dátumok.

Miközben minden erőforrás, melyet az el nem fogyasztott élelmiszer előállításához használtak, pocsékba megy és tovább rontja a talaj- és vízkészletek állapotát, hozzájárulva a globális felmelegedéshez és a klímaváltozáshoz, figyelmeztetett a FAO agrárközgazdásza, Hradszky Zoltán.

Globálisan nézve a legnagyobb mértékű veszteség a termelés és a betakarítás utáni fázisban keletkezik, azt követi a fogyasztás – az ökológiai lábnyoma ez utóbbinak a legkiugróbb.

Térségünk fejlett országaiban az élelmiszerek bőséges és alacsony árú elérhetősége az egyik fő oka a pazarlásnak. A spektrum másik végén a mezőgazdasági és élelmiszertermelők a nem megfelelő vagy épp idejétmúlt infrastruktúra és technológia révén járulnak hozzá akaratlanul is a problémához. Gyakran a jó csomagolás sem megoldható, ahogy a hűtött tárolókapacitások is hiányozhatnak.

Hasonló a helyzet Grúziában is, ahol a betakarítás utáni és a feldolgozást is magába foglaló szakaszban lenne leginkább szükség változásra.

A FAO SAVE FOOD kezdeményezése révén, és azon túl is, aktívan támogatja a világ országait a probléma megoldásában az információcsere, a termelési megoldások és az intézményi keretek javításával.

Bár, jegyezte meg a szakértő, miközben csak a privát szektor képes az élelmezéspazarlás érdemi csökkentésére,  továbbra is szükség van az állam szerepvállalására a kutatás és a támogató környezet biztosításához.

A delegáció a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület meghívására érkezett Budapestre, hogy hazai mezőgazdasági jó példákról szerezzenek ismereteket, például az élelmezésbiztonság terén. Ennek keretében élelmiszerbiztonsági laboratóriumokat, illetve zöldség- és gyümölcstermelőket, vidéki piacokat látogatnak.