Az államtitkár felidézte a hazai növénynemesítés 19. században kezdődő történetének mosonmagyaróvári vonatkozásait is.

Elmondta, hogy a városban 1890-ben vált önálló tantárggyá a növénynemesítés, miután 1873-ban a keszthelyi, a debreceni és a kolozsmonostori mellett az akkori magyaróvári gazdasági tanintézetet is megbízta a földművelési, ipari és kereskedelmi miniszter a vetőmagok nemesítésével és termelésével.

A magas színvonalú fajtaminősítésekkel a gazdaságosan termeszthető fajtákból minőségi magyar élelmiszer kerül az emberek asztalára - mondta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) tenyésztési és növénytermesztési elnökhelyettese.

Lukács József elmondta, hogy ezzel az eseménnyel elkezdődik egy éves programsorozat, amelyen országszerte, köztük Debrecenben, Székesfehérváron, Székkúton és Gyulatanyán önálló fajtabemutatókat tartanak.

A kalászos-, a kukorica-, a napraforgó-, vagy a szójabemutatókkal a hivatal célja, hogy széles körben megismertesse a hazai gazdálkodókkal, hogy a fajtanemesítés magas szakmai színvonalon működik ma is Magyarországon.

Mosonmagyaróváron 1891-ben alakult meg a Növénytermelési Kísérleti Állomás, ahol korszerű fajtakísérleteket végeztek. 1910-ben pedig a városba tette át székhelyét az egy évvel korában Budapesten megalakult Országos Magyar Királyi Növénynemesítő Intézet. Az első fajta minősítéseket 1916-ban és 1917-ben végezték, akkor kilenc búzafajtát minősítettek.

Az intézet központja 1949-ben ismét a főváros lett. 1951-ben azonban fajtakísérleti állomást hoztak létre Mosonmagyaróváron, amellyel a térség visszakapcsolódott az országos szántóföldi növényfajta fajfenntartó- és új fajtákat előállító tevékenységébe.