Súlyos demográfiai problémákkal kell szembenéznünk

Agro Napló
Nagy kihívást állít Magyarország elé a népesség elöregedésének problémája, ám az ország egyes régiói különösen nagy bajban vannak – írja a portfolio.hu. A déli országrészen jóval gyorsabb a természetes fogyás, mint máshol, míg a két északi régió a belföldi migráció miatt ürül ki rohamosan. Az országon belüli és a nemzetközi vándorlás egyértelmű nyertese Közép-Magyarország, így egyedüli régióként itt még növekszik a népesség.

A természetes fogyást ellensúlyozni tudja a bevándorlás és - regionálisan vizsgálódva - a belföldi vándorlás is. Az országba érkező és az országon belül zajló migráció jellemző irányát pedig normál esetben a gazdasági fejlettség határozza meg, így nem véletlen, hogy messze a leggazdagabb központi régió a migrációs folyamatok egyértelmű nyertese. Itt a legmagasabbak a fizetések, itt kínálják a legtöbb munkát, és az infrastruktúra is itt a legfejlettebb.

A Budapestet is felölelő közép-magyarországi régió az egyetlen olyan a hétből, amelynek népessége stabilan növekszik, ezt pedig elsősorban a pozitív belföldi vándorlási mérlegének köszönheti, de a nemzetközi migráció is nagyban hozzátesz.

A központi régión kívül a második legfejlettebb terület, az Ausztriával és Szlovákiával is határos Nyugat-Dunántúl az egyetlen régió, ahol a belföldi és a nemzetközi migráció is pozitívan járult hozzá az elmúlt bő egy évtizedben a lakosságszám alakulásához. A népesség ugyanakkor enyhe csökkenést mutat, mert bár a migrációs mérleg pozitív, a természetes fogyás mértéke kicsit nagyobb annál.

Közép-Dunántúlról mondhatjuk még el, hogy az elmúlt bő egy évtized számai alapján a belföldi migrációs mérlege nullszaldós, azonban az ország összes többi régiójából költözik el a népesség.

Az elnéptelenedés problémájával Észak-Magyarország és Észak-Alföld küzd a leginkább, ebből a két régióból olyan sokan költöznek el az ország más részeire, hogy az meghaladja a természetes fogyásból (születés-halálozás mérlegéből) fakadó népességcsökkenés mértékét.

Észak-Alföldön nem is kicsi a különbség: míg az elmúlt 12 évben nagyjából 50 ezer fővel apadt a népesség a természetes fogyásból kifolyólag, addig közel 90 ezren vándoroltak el az ország más területeire.

A fiatalok, fiatal felnőttek elvándorlása pedig közvetlenül és közvetetten is negatívan befolyásolja a demográfiai folyamatokat egy adott régióban, hiszen a hátrahagyott területen nő az átlagéletkor, és a születésszám is csökken.

Megjegyzendő, hogy az elmúlt három évben egyre többen vándorolnak be külföldről Észak-Alföldre, ami némileg tompítja a negatív folyamatokat. Mindez az ukránok bevándorlásának köszönhető, ami a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus 2014-es kirobbanása óta felgyorsult. Azonban a tényleges fogyás még így is látványos.

A régiók népessége különböző nagyságú, így az abszolút népességváltozásból még nem feltétlenül látszik, hol relatíve a legrosszabb a demográfiai helyzet, ezért most a lakosságszámra vetítve is megvizsgáljuk azt.

Ha csak a természetes szaporodást, illetve fogyást nézzük, Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön a legrosszabb a helyzet. Ebben a két régióban relatíve nagyon alacsony a születésszám, miközben a halálozások száma sokkal magasabb az "átlagnál", vagyis mindkét oldalról nagyon negatív folyamatokat láthatunk. Mindkét régióban ezer emberenként öt fővel csökkent tavaly a népességszám a természetes fogyásból kifolyólag.

A természetes népesedés szempontjából az egyik legszegényebb régiónkban, Észak-Alföldön a legkedvezőbb a helyzet. A lakosság arányaiban nézve ebben a régióban fogyott tavaly a leglassabban a népesség, ami annak köszönhető, hogy itt születik relatíve a legtöbb gyermek Magyarországon, miközben a halálozások száma valamivel alacsonyabb az országos átlagnál. Az észak-alföldihez hasonló mértékben csökkent tavaly a központi régió népessége is a természetes fogyás miatt: arányaiban itt a legalacsonyabb a halálozás, míg a születésszám az átlag felett alakul.

Kissé máshogy néz ki a "súlyossági sorrend", ha a migrációt is beleszámítjuk, azaz, ha a tényleges szaporodást, illetve fogyást vizsgáljuk.

A belföldi és a nemzetközi vándorlás ellensúlyozó hatásának köszönhetően Közép-Magyarországon tavaly ezer emberenként két fővel növekedett a népesség, míg Nyugat-Dunántúlon nagyjából stagnálni tudott a népességszám. Máshol azonban ténylegesen is fogy a lakosság, nem is kicsit.

Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön ezer emberenként közel 9 fővel csökkent a népesség tavaly. Gyorsan apad Dél-Dunántúl népessége is, ahol sok a halálozás, kevés gyermek születik és még a belföldi migráció is negatív.

Magyarország régióiban tehát eltérő gyorsasággal zajlik a természetes fogyás, amely különbségeket tovább erősíti az, hogy a régiók közötti nagy fejlettségbeli eltéréseknek köszönhetően a népesség folyamatosan a központi és nyugati országrész felé koncentrálódik. Az elvándorlás legjobban Észak-Magyarországot és Észak-Alföldöt sújtja, míg a természetes népesedéssel a két déli régiónk van a legnagyobb bajban.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Mi lesz a tejágazattal Magyarországon?

Mi lesz a tejágazattal Magyarországon?

A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. a magyarországi tejszektor helyzetét vizsgáló kutatást készített, melyben számos kérdést vizsgált az ellátási lánc...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?