A munkacsoport – amelyet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) tagjai kezdeményezésére idén tavasszal alakított meg – hiánypótló szerepet tölt be a magyar hagyma népszerűsítésében, a termelés hatékonyabbá tételében. Alapvető cél, hogy amely időszakokban van magyar áru a piacon, akkor azt forgalmazzák a kereskedők. Ehhez természetesen a fogyasztókat is meg kell győzni arról, hogy választásukkal a magyar termelőket segítik. A hazai áttelelő hagyma június 10. körül már kapható lesz a piacon, ezt követően a magyar vöröshagyma és fokhagyma augusztus végétől egészen januárig-februárig képes ellátni a hazai igényeket.
A NAK a szakmai segítségnyújtás mellett a hazai és külföldi piaci információk gazdálkodókhoz eljuttatásában, a piaci szereplők közötti kapcsolat erősítésében is támogatást nyújt, így például tervei szerint a közeljövőben egy asztalhoz ülteti a termelőket és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselőit. Mindemellett a versenyképességhez a tárolhatóság fokozása és a tárolókapacitás növelése is szükséges, hogy a vöröshagyma minősége a betakarítástól 5-6 hónapon keresztül a piaci igényeknek megfelelő legyen.
Magyarországon az éves vöröshagyma-fogyasztás 8-9 kg/fő, fokhagymából 0,8-0,9 kg/fő. Vöröshagymából 65-70 ezer tonna a hazai termésmennyiség, fokhagymából 6-8 ezer tonna. A termőterület az elmúlt években enyhén csökkent, 2016-ban közel 2000 hektáron termesztettek vöröshagymát, 915 hektáron fokhagymát. A fő vöröshagyma-termőterületek: Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye (300-400 hektáros területek), de Hajdú-Bihar, Pest és Győr-Moson-Sopron megyében is 100-150 hektár közötti a termőterület. A fokhagyma-termőterületek 85 százaléka Csongrád megyében található.
A termesztési hagyományok és a termelési adottságok együttesen határozzák meg a termőterületek elhelyezkedését. A hagymaexport nem jelentős, vöröshagymából mindössze 1-2 ezer tonna kerül külföldre, főként a környező országokba (Románia, Szerbia). Fokhagymából 600-800 tonna az export, ami jellemzően szintén a környező országokba (Románia, Szlovákia) irányul. Vöröshagymából 15-18 ezer tonna az import, ami leginkább Németországból, Hollandiából, Ausztriából és Szlovákiából származik; a fokhagymaimport pedig elsősorban holland és német kereskedőkön keresztül érkező kínai áru, évente 1000-1400 tonna.
A hagymatermesztés meghatározó tényezője a megfelelő öntözés és vízgazdálkodás. A hivatalos öntözési szezon április 15-én kezdődik és október 15-ig tart, de – ahogy azt több termőkörzetből is jelezték – a hagymafélék termesztéséhez ezen időszakon kívül is szükséges az öntözés. A főszabály alól ugyan kivételt tehet az illetékes vízügyi igazgatóság, a munkacsoport ennek gördülékenységét is próbálja segíteni. Az esetleg későn elkezdett belvízkezelés is jelentős problémákat okoz az áttelelő hagymatáblákon, a NAK az ezzel kapcsolatos egyeztetésekben is segíteni kíván, képviselve a termelői érdekeket.
A munkacsoport idénre meghatározott munkaprogramjában kommunikációs, ismeretterjesztési és együttműködési elemek is helyet kaptak. Két fajta- és technológiai bemutató szervezésében is részt vesznek, ezeknek Kamut illetve Békéscsaba ad helyet, és széles körben tájékoztatják róluk a hagymatermelőket. A bemutatókon ismertetőt tartanak a hagyma gyomirtási kísérlet eredményeiről is, ami a termesztés egyik sarkalatos pontja. Több tucat gazdálkodó jelezte már csatlakozási szándékát a munkacsoporthoz, illetve erre a későbbiekben is lesz majd mód.
