Ennek érdekében a higiénikus fejés állandó biztosítására, javasolt a gazdálkodónak írásos szabályozással rendelkeznie, amely kitér a fejésre és tejkezelésre vonatkozóan:

• a tőgy, illetve a bimbó fejés előtti tisztítására, fertőtlenítésére az erre engedélyezett szerek megadásával;
• az ún. első tejsugarak kézi kifejésére és vizsgálatára, hogy a klinikai tőgygyulladás kizárható legyen;
• valamint a fejés után a tőgybimbó fürösztésére.

Amennyiben felmerül a gyanú, hogy az állat megbetegedett, és a tej minőségét károsan befolyásoló jól látható tüneteket (az ivarszervek váladékos fertőzése, hasmenés, láz, tőgy felismerhető gyulladása, tőgyseb) mutat, az állatok fejését úgy kell elvégezni, hogy a tej ne keveredhessen az egészséges állatok tejével. A beteg illetve a gyógyszeres kezelésen átesett állatok tejét külön kell fejni és gondoskodni kell annak megsemmisítéséről. Az állatorvosi kezelésen átesett állatokat azonosítani kell hiszen a kezelésük során maradékanyagok juthatnak a tejbe, és az előírt élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte előtt az ilyen állatoktól származó tejet  nem lehet felhasználni emberi fogyasztásra.
Fontos, hogy a gazdálkodó ilyen esetekben körültekintően járjon el és dokumentumokkal tudja bizonyítani (pl. gyógykezelési naplóval), hogy, meghozta és betartotta a megfelelő intézkedéseket.

A tisztítás és fertőtlenítés előírásait tekintve kizárólag az illetékes hatóság által, élelmiszeripari felhasználásra jóváhagyott szer használható fel. A tejjel érintkező felületeket (gépek, berendezések, csővezetékek, munkaeszközök) tároló és szállító eszközöket úgy kell kialakítani és karbantartani, hogy ne szennyezzék az élelmiszert, és szükség szerint megfelelően lehessen őket tisztítani, fertőtleníteni. A berendezések és edények használatát követően (napi használat esetén naponta) a tisztítás és fertőtlenítés során ügyelni kell a tisztítószer-maradványok felületről történő maradéktalan leöblítésére. A takarítás hatékonyságát rutin ellenőrzési programokkal kell felügyelni, és az ellenőrzés eredményét szintén dokumentálni kell.

A tejet közvetlenül a fejést követően tiszta helyen, az állatoktól elkülönítve, a szennyeződés lehetőségét kizárva kell tárolni, és le kell hűteni (napi begyűjtés esetén legalább 8 °C-ra, ha nem naponta gyűjtik be, akkor legalább 6 °C-ra). Nem kell eleget tenni a hőmérsékleti követelményeknek, ha a tejet a fejés után legfeljebb két órával feldolgozzák, illetve ha bizonyos tejtermékek előállításához kapcsolódó technológiai okokból magasabb hőmérsékletre van szükség, és erre a hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyt adott.

A higiéniai szabályok betartásának az állati kártevők elleni védekezés is a részét képezi, amelynek elvégzését ugyancsak dokumentálni szükséges. Ezek az adminisztrációs kötelezettségek elsősorban a megfelelő nyomon követhetőséget hivatottak szolgálni továbbá a helyszíni ellenőrzések alkalmával így bizonyítható az előírásoknak való megfelelés.

A NAK kölcsönös megfeleltetésről szóló kézikönyve itt megtekinthető.

 (NAK)