Juráskó Róbert a Kaposvári Egyetemen tartott 29. Nyúltenyésztési tudományos napon elmondta: az orosz piac rossz fizetőképessége, a felhalmozott árukészlet, az eladatlan és lefagyasztott nyúlhús mennyiségének növekedése miatt kerültek bajba a termelők. 2016-ban a két hazai vágóhíd összesen kicsivel több mint négymillió magyar nyulat dolgozott fel, a nettó felvásárlási ár a 2015. évi kilónkénti 480-520 forintról 2016-ban 400-440 forintra csökkent.

A hazánkban előállított és levágott állatok 99 százaléka külföldre kerül. – Elsősorban Svájcba és Németországba szállítanak magyar nyúlhúst, ez a két ország a legjobban fizető, ugyanakkor a legigényesebb piacunk is egyben. A termelők kizárólag a legszigorúbb állatjóléti követelmények betartása mellett szállíthatnak – mondta el lapunknak Szendrő Zsolt akadémikus, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa. A szakember szerint hazánk a legfelkészültebb nyúltenyésztő országok közé tartozik. Kérdésünkre, hogy mi szolgálhatja leghatékonyabban a magyar nyúltenyésztés eredményességét, azt válaszolta: a kutatás, valamint az innováció támogatása.

A konferencián Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium miniszterhelyettese kijelentette: a tárca és a szakmai szervezetek most többféle irányban próbálnak utat találni a nyúltenyésztésnek. – A KSH és a tárca adatai szerint hazánkban az egy lakosra jutó nyúlfogyasztás évi két dekagramm, míg az uniós átlag ennek többszöröse – szögezte le a politikus. Annak érdekében, hogy a belpiacon elfogyasztott mennyiség minél magasabbra emelkedjen, a minisztérium a napokban fogyasztásösztönző kampányt indított.