A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében a vízhiányos időszak 2017. június 1-től visszavonásig érvényes megállapítását kezdeményezte Pintér Sándor belügyminiszternél.

Az elmúlt hetek, illetve hónapok csapadékhiánya miatt már most 10-20 százalékkal kevesebb gabonatermés prognosztizálható idénre. Ezen felül a tavaszi és a nyár eleji száraz időszakok a szabadtéri tüzek számát is megemelték. A meteorológiai előrejelzések alapján hosszabb távon is száraz, meleg, csapadékmentes időszak várható, amely tovább fokozza az aszálykárokat, valamint a szabadtéri tűzeseteket kockázatát. A napokig tartó hőség pedig megnöveli a károkozó erős szelek, jégesők kockázatát, amelyek újabb veszteségeket okoznak a gazdálkodók számára.

A NAK kezdeményezése megteremti a mezőgazdasági és halászati termelés vízzel, illetve öntözővízzel való kiszolgálását, ami az éghajlati anomáliák által okozott további termésátlag-csökkentését, valamint az agrárium költségterheinek mérséklését szolgálja. Amennyiben a NAK javaslatára kihirdetik a vízhiányos időszakot, úgy a szóban forgó időtartamra a gazdálkodóknak nem kell vízkészletjárulékot (VKJ) fizetniük az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után.

A vízkészletjárulékfizetési-mentesség az öntözési, rizstermelési és halgazdasági vízhasználatok esetében 2006. január 1. óta van érvényben, 2014 óta pedig a központi költségvetés finanszírozza a mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat. Az Európai Bizottság azonban kimondta, hogy a tagállamoknak meg kell felelni a Víz Keretirányelv előírásainak, amely többek közt előírja, hogy a tagállamoknak a vízszolgáltatásoknál figyelembe kell venniük a költség-visszatérülés elvét, és díjat kell megállapítani a különböző használók felé. Ennek értelmében kormányhatározat született arról, hogy a hatékony, ösztönző jellegű víz-ár politika kialakításának, valamint a környezeti és erőforrás költségek megtérülésének érdekében az öntözés, a halgazdaság és a rizstermelés esetében a vízkészletjárulék (VKJ) fizetése alóli kivételt meg kell szüntetni és a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat 2016. július 1-től be kell vezetni.

A Belügyminisztérium és a NAK között létrejött együttműködési megállapodás értelmében a köztestület többször egyeztetett a vízkészletjárulék fizetéséről, valamint a vízszolgáltatási fizetési kötelezettségről. Az egyeztetések nyomán a vízkészletjárulék fizetési határidejét sikerült július 1-ről kitolni október 1-re, így az öntözés esetében gyakorlatilag még egy díjmentes évet nyertek a gazdálkodók. Díjmentes vízkontingens-határokat sikerült megállapítani a következők szerint: az öntözés esetében 50 000 m3/évet, a halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 000 m3/évet meg nem haladó vízhasználat esetében továbbra sem kell vízkészletjárulékot fizetni, amely kontingensek további emelésének lehetőségét már vizsgálja a jogalkotó. Ezeken túl a vízkészletjárulék alóli fizetési kötelezettség-mentesség továbbra is fennmaradhatott a többletvizek visszatartásából és tározásából származó vízkészletek után, valamint tartósan vízhiányos időszakban.

Vízért lobbiznak

Hét törvényjavaslat benyújtását tervezi a Földművelésügyi Minisztérium (FM) az Országgyűlés őszi ülésszakán - írta a Világgazdaság. Az agrárlobbisták a tárca javaslatainál is élénkebben figyelnek a Belügyminisztérium már beadott előterjesztésére, mely a kutakból történő vízkivételnél 80 méteres kútmélységig eltörölné az engedélyezési és bejelentési kötelezettséget. A Világgazdaság információi szerint ugyanis az agrárkamara továbbvinné az ügyet úgy, hogy a mezőgazdasági célú kutak esetében is egyszerűsítsék a hatósági engedélyezési eljárást. A kamara szakértői azt tartanák fontosnak, hogy ne kelljen ideiglenesen kivonni a termelésből a területet, a vízbázisra vonatkozó dokumentumokat pedig térítésmentesen biztosítsa a hatóság. Így a gazdálkodóknak ezek beszerzésére nem kellene fölöslegesen időt és pénzt fordítaniuk (vg.hu)