Lassú ütemben ugyan, de folyamatosan fejlődik a hazai haltenyésztés. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentése szerint tavaly csaknem 26 500 hektáron működött tógazdaság az országban. Az elmúlt évben 35 hektárnyi új halastó létesült, emellett 317 hektárt újítottak fel a tulajdonosok.
Bár kismértékben a terület is nőtt, a legtöbb gazdaság igyekszik a termelés hatásfokát növelni, vagyis ugyanakkora tóban több halat tenyészteni, mint korábban. A hagyományos tógazdasági rendszernél ezért lényegesen gyorsabban fejlődik itthon az úgynevezett intenzív haltermelés. Tavaly 16 ilyen üzem 17 telephelye működött az országban. Ennek a technológiának a lényege, hogy rövid idő alatt kis helyen sok halat termelnek. A zárt rendszerekben tavaly majdnem 4 ezer tonnányi halat neveltek, aminek jelentős részét az afrikai harcsa tette ki. Ebben a halfajban egyébként hazánk az uniós rangsor élén helyezkedik el. Rajtunk kívül csak Hollandiában és Németországban foglalkoznak a viszonylag gyorsan fejlődő, ám igénytelen hal tenyésztésével.
Az AKI adatai szerint az elmúlt évben 23 500 tonna hal került ki a hazai mesterséges vizekből. Az étkezésre szánt áru jelentős részét még mindig a ponty teszi ki, a piacra kerülő mennyiség mintegy 62,4 százaléka ponty volt 2016-ban. A növényevő halfajok körében az amur a lehalászás 3,5 százalékát, a fehér busa pedig a 7 százalékát adta az elmúlt évben. Míg a tógazdaságokban nevelt ponty mennyisége 6,4 százalékkal csökkent, a ragadozóhalak aránya nőtt a termelésben.
Csukából, harcsából és süllőből összesen 363,3 tonna került a piacra, a csuka lehalászása több mint a négyszeresére nőtt, a fogassüllőé 113, a harcsáé pedig 18 százalékkal emelkedett. Mindez nem véletlen, a piacon ugyanis jóval magasabb árat adnak a ragadozó halakért, mint amennyit a pontyért kaphat a termelő. Az egy főre jutó éves átlagos halfogyasztás az import tengeri áruval együtt 6,0–6,2 kilogramm. A legtöbb vásárló még mindig karácsonykor és húsvétkor keresi a halakat. Bár a hazai fogyasztásban egyelőre még mindig a ponty áll az élen, egyre nagyobb az érdeklődés más fajok iránt is.
Az érdeklődést növelheti, ha január elsején a jelenlegi 27-ről öt százalékra csökken a halakra vonatkozó adóteher. Az ágazati szakemberek jelentősebb forgalombővülést várnak a lépéstől, a hagyományos ünnepi időszakon felül pedig az év többi részében is élénkülhet a kereslet a magyar halak iránt. Ezt a folyamatot segítheti, hogy a termelők az élő halak mellett igyekeznek egyre több úgynevezett konyhakész, feldolgozott áruval ellátni a piacot.
