Számszerűsítve a jelenséget hozzátette, hogy 2008 óta minden másodpercben egy ember kényszerült menekülni valamely éghajlati vagy időjárási katasztrófa miatt (26 millió évente) és ebben nem várható enyhülés, sőt! Az emelkedő átlaghőmérséklet és a hirtelen esőzések miatt, melyekkel a vidéki gazdáknak kell szembenéznie, „a megoldás erre a nagy kihívásra” a jövedelemtermelő tevékenységeik támogatása.
Graziano da Silva és William Lacy Swing, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (International Organization for Migration, IOM) főigazgatója a FAO Konferencia keretében találkoztak.
„Bár a szélsőséges eseményeknél, mint a hurrikánok, kevésbé látványosak, az éghajlatváltozás lassan kibontakozó következményei hosszú távon sokkal nagyobb hatással bírnak,” mondta Swing, emlékeztetve az afrikai Csád-tó történetére, amely 30 év alatt száradt ki és most egy élelmezési válság alakult ki körülötte. „Sok migráns a vidéki területekről menekül, ezzel potenciálisan befolyásolva a mezőgazdasági termelést és az élelmiszerárakat.”
Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az IOM 2018-ban együtt vezetik majd a Globális Migrációs Csoportot, a 22 ENSZ szervezet intézményközi együttműködését, és együttesen keresnek megoldást a menekültkérdés kiváltó okaira, amely egyre nagyobb nyomás alá helyezi a nemzetközi közösséget.
A migráció kiváltó okai
Épp a fejlődő országok vidéki területein – ahol a gyakran szegény családoknak hiányoznak az erőforrások a kockázatok kezelésére – érezteti majd leginkább hatását a melegedő átlaghőmérséklet. Sérülékenységüket csak fokozza, hogy évekig a vidékfejlesztés egy alulfinanszírozott terület volt.
A kivándorlás, mint alkalmazkodási stratégia előnyökkel is járhat (a kivándoroltak pénzküldeményei segíthetik az otthoniak felzárkózását), de megfelelő politikai szabályozók hiányában csak növeli sebezhetőségüket.
„A kivándorlást és az éghajlatváltozást integrálni kell a nemzeti fejlesztési és a szegénységet illetve a katasztrófák kockázatát csökkentő programokba, a válságkezelés tervezésébe, továbbá olyan mezőgazdasági szabályozást és gyakorlatot kell kialakítani, ami az ellenálló képességet erősíti,” tette hozzá Swing.
A FAO és az IOM együttesen azért lépnek fel, hogy a migráció – annak okai és következményei – a nemzeti klímaváltozási és vidékfejlesztési politikák részévé váljon.
A mezőgazdaság szerepe
A szárazság okozta károk 80 %-a a növénytermesztés és állattenyésztés szektorokban csapódik le, megerősítve azt a feltevést, hogy a mezőgazdaság a legnagyobb vesztese az éghajlatváltozásnak. További hatásai a talajromlás, a vízkészletek és a természeti erőforrások kimerülése.
A mezőgazdaság és a vidék fejlesztése alapvető részét kell hogy képezze az időjáráshoz és a klímaváltozáshoz köthető kihívásokra adott válaszunknak, főleg, mivel ezek összefüggenek a migrációval, mondta Graziano da Silva. A vidéken élők megélhetésének, munkalehetőségek biztosítása, különösen a fiatalok számára, és a szociális védőháló képesek megvédeni az embereket a sokkoktól, tette még hozzá.
A FAO több módon is segíti: felállított egy korai előrejelző rendszert, foglalkozik a vízhiánnyal, kiáll a klímabarát mezőgazdasági módszerekért, és elindított egy kezdeményezést a tüzelőhöz és energiához való biztonságos hozzáférésért, amely a menekültek és a befogadó közösségek közti feszültségeket és az erdőirtást enyhíti.
