Genf, 2017. július 12. – Elengedhetetlen a részvétel a nemzetközi kereskedelmi élelmiszerszabványok kialakításában ahhoz, hogy egy ország ki tudja hasítani a maga részét a virágzó globális kereskedelemből és egyben képes legyen felkészülni a technológiai változásokra. Ez a fő üzenete az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) közös tanulmányának.

Különösen a fejlődő országoknak fontos erre odafigyelni, hogy hatékonyan bekapcsolódhassanak az intézményi és multilaterális együttműködésekbe, mint a WTO vagy a Codex Alimentarius – a világ elsőszámú testülete nemzetközi élelmiszerstandardok kidolgozására.

A Kereskedelmi és élelmiszerstandardok (Trade and Food Standards) kiadvány lényegre törően magyarázza el, hogyan jönnek létre és kerülnek alkalmazásra ezen szabványok. Amellett érvel, hogy a fejlődő országoknak jobban bele kellene kapcsolódniuk a harmonizált élelmiszerstandardok kidolgozásába a Codex Alimentarius bizottságban, vagy a WTO releváns testületeiben.

Ez lehetővé tenné, hogy a mezőgazdasági termékek 1,7 trillió dolláros nemzetközi piacára új szereplők lépjenek, mint a kistermelők és kisvállalkozók. Amihez a döntéshozóknak figyelem kell szentelniük élelmiszerpolitikai prioritásaikra, illetve gondoskodni a konszenzusról azok kapcsán.

A téma különösen aktuális, gondolva a növekvő fogyasztói aggodalmakra a mikrobák, rovarirtó maradványok, élelmiszeradalékok és saját táplálkozásuk kapcsán – miközben a technológiának köszönhetően az élelmiszerek minőségét, biztonságát és eredetét még sose tudtuk jobban kontrollálni.

Fontos megállapítása a könyvnek, hogy az országok akkor tudnak a legtöbbet profitálni a nemzetközi együttműködésből, ha a döntéshozókon túl és a mezőgazdaság, közegészségügy, ipar és kereskedelem szakértői mellett a fogyasztókat és termelőket is képesek bevonni a nemzeti élelmiszerbiztonsági és –minőségi prioritásaik meghatározásába és megvalósításába.

Kihívások előttünk

A tanulmány egyúttal bemutatja a jelen trendjeit, amelyek hatással vannak az élelmiszerekre vonatkozó előírások változására, mint a digitalizáció, új termelési és feldolgozási technológiák, az online kereskedelem, csomagolási trendek, új kereskedelmi megállapodások és a változás a fogyasztói preferenciákban. Mindezek egyre növekvő mértékben befolyásolják majd az élelmiszerkereskedelem és az élelmiszerbiztonság jövőjét.

Az élelmiszerek nyomon követhetősége egyre több helyen előírás; segítségével gyorsan reagálhatunk egy élelmiszerből származó betegség kitörése esetében. Módszereink a különböző szennyeződések (rovarirtók és más vegyszerek) nyomainak kimutatására egyre kifinomultabbak, ezért egyre fontosabb, hogy a fejlődő országok is hangsúlyt fektessenek erre a területre.

Ez azonban kihívás elé állít sok fejlődő országot, ahol az élelmiszerellenőrző, -vizsgálati és tanúsítvány rendszerek még gyerekcipőben járnak, és a beszerzési lánc is alulfejlett, töredezett. Épp ezért a WTO, FAO partnereikkel együtt létrehoztak egy eszközt (Standards and Trade Development Facility) a már bevált módszerek terjesztésére és hogy a nemzetközi standardoknak való megfelelés révén segítsenek fejlődő országoknak a piachoz jutásban.