A méltányos életszínvonal biztosítását várják az Európai Unió közvetlen agrártámogatásaitól a gazdálkodók. A közös agrárpolitika (KAP) legnagyobb kihívásaként a környezeti terhelés csökkentését, illetve az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást jelölték meg a termelők. A jelenlegi rendszer a gazdálkodók szerint nem tudott megfelelő válaszokat adni ezekre a problémákra.

Az Európai Bizottság az idén széles körű konzultációt indított a közös agrárpolitika jövőjéről. Az érintett gazdálkodók, érdekképviseletek, civil szervezetek május elejéig küldhették el álláspontjukat az agrártámogatási rendszer reformjával kapcsolatban a testületnek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tájékoztatása szerint a magyar termelők aktívan kivették a részüket a véleményezésből. Olyan népes agrártársadalommal rendelkező országoknál is többen vettek részt a konzultációban, mint Lengyelország, Belgium, Olaszország vagy Románia. Magyarországról érkezett a gazdálkodói válaszok 4,6 százaléka a KAP reformjának alakításához.

Az Európai Bizottság az eredmények felhasználásával készíti el az úgynevezett fehér könyvet. E dokumentum alapján alkotják meg az új KAP-rendeleteket a következő években. A tervek szerint Brüsszel ez év végére, de legkésőbb jövő év elejére elkészíti a KAP-reformra vonatkozó konkrét javaslatait, amelyről 2018-ban intézményi vita keretében dönt majd az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament.

Bár egyelőre még nem látszanak tisztán a közös agrárpolitika irányai, az elmúlt időszakban számos forgatókönyv napvilágot látott a mezőgazdasági támogatások elosztásával kapcsolatban. Marc Lemaitre, az Európai Bizottság regionális és várospolitikáért felelős főigazgatója például nemrég arról beszélt, hogy az első pillérben, azaz a közvetlen agrártámogatásoknál társfinanszírozás bevezetésére lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy az unió által biztosított támogatást a tagállamok saját forrásból kiegészíthetik.

Az így kialakuló rendszert hazánkkal együtt a visegrádi országok is elutasítják. A napokban a három balti állammal, Észtországgal, Lettországgal és Litvániával kiegészülve egy nyilatkozatot is kiadtak. Ebben egyértelműen elutasították a nemzeti társfinanszírozás bevezetését. Ehelyett a termelőket segítő erős vidékfejlesztési politika létrehozását sürgették. Ehhez a szövetséghez csatlakozott az Agrárszektor.hu információi szerint Franciaország is. Az egyik legnagyobb mezőgazdasági tagállamnak számító ország termelőinek sem tetszik a társfinanszírozás gondolata. A gazdák elsősorban attól tartanak, hogy a támogatásaik drasztikusan csökkennek, ha azok egy része a nemzeti kormányok hatáskörébe kerül.

Forrás: Magyar Idők