Nem tesz jót a kertészeti kultúráknak az elhúzódó kánikula, kérdés, hogyan lesz vége a hőségnek – mondta a Világgazdaságnak Ledó Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. Ha ugyanis nem fokozatosan hűl le a levegő, az általában viharokkal és jégesővel jár. Ezt jó lenne elkerülni, már csak azért is, mert idén mindenféle természeti csapásban volt már része az ágazatnak, a téli és a tavaszi fagyoktól kezdve a viharokon és jégverésen át az aszályig – mondta az elnök.
A most érő zöldség- és gyümölcskultúrákat egyaránt megviseli a rekkenő hőség. Fólia alatt, illetve üvegházakban mintegy 1500-1600 hektáros területen, szabad földön pedig 900 hektáron termesztenek paprikát. Nagy veszélyt jelent, hogy a fólia ilyen időjárási körülmények között nem tud átszellőzni, ami minőségi romlást okoz a termésben. Az üvegházakban árnyékolással, sokszor az üveg festésével védekeznek a közvetlen napfény ellen. Ledó Ferenc szerint a forróságon kívül a legnagyobb gond az aszály, amin az öntözés persze enyhít, de ebben a kánikulában az sem olyan hatékony, mint normál körülmények között. A terméktanács ugyanakkor nem változtatott korábbi termésbecslésén, amely szerint szabad földről 33-35 ezer, a hajtatott paprikából pedig 170-180 ezer tonna termés várható.
A 370-380 hektáros területet elfoglaló fóliás és üvegházi paradicsom 120-125 ezer tonnás termést hozhat – mondta Ledó Ferenc. Eddig jó mennyiségben termett, az ára ugyanakkor a tavalyinál 8-10 százalékkal alacsonyabb.
Az 1500 hektáron termesztett szabadföldi paradicsom szinte kizárólag ipari hasznosításra megy. Ezek az állományok kifejezetten jó állapotban vannak, a mostani hőség sem okoz gondot ezeken a területeken, mivel túlnyomó részük öntözött. A szüret itt augusztus 10. körül kezdődik, és a termésbecslések szerint 110-120 ezer tonna lehet a hozam.
Nagyjából hasonló a helyzet az éppen érő gyümölcsöknél is. A legjobban még a szőlő tűri az ilyen hőséget, az almánál, a szilvánál és az őszibaracknál is minőségi problémát jelenthet a nagy meleg. A szilvánál és az őszibaracknál pedig külön gondot okoz, hogy „összeérnek” a különböző érési idejű fajták, amelyek így egy időben jelennek meg a piacon – húzta alá Ledó Ferenc.
A terméktanács adataival egyező képet festett fel az Agrárgazdasági Kutató Intézet a Budapesti Nagybani Piacon tapasztalt árakról: július második felében a különböző típusban és méretben jelen lévő paradicsom átlagára 6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül egyedül a koktélparadicsom ára emelkedett, mérettől függően 2-3,3 százalékkal. A paprikánál még nagyobb a szórás a különböző fajták között.
A lecsópaprika például 31 százalékkal lett olcsóbb, a bogyiszlóit közel 10, az édes tv-paprikát pedig – szintén mérettől függően – 19,4-23,9 százalékkal adják kevesebbért. Ezzel szemben a kaliforniai, az alma- és a cseresznyepaprika drágult, utóbbit 423 forintos kilónkénti áron kínálták a nagybanin, ami 47,3 százalékos drágulást jelent.
Kedvencünk az őszibarack
Slágergyümölcs az őszibarack a nagy melegben, egyformán több fogy a sárga húsú őszibarackból és a kopasz ősziből, valamint a nektarinból is - derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) legfrissebb összegzéséből.
A köztestület az MTI megkeresése alapján közölte a meleg kifejezetten jó hatással van a minőségre, kiváló zamatú gyümölcsök kerülnek idén a strandokra, piacokra, üzletekbe. Az őszibarack nagy részét Csongrád, Pest és Bács-Kiskun megyében termelik, jelentős a termelés Fejérben, Somogyban, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Hevesben is.
Az őszibarack a dinnyéhez hasonlóan kánikulagyümölcs, fő fogyasztási időszaka a nyár közepe és második fele, ilyenkor fogy a legtöbb belőle. Az őszibarackok közül egyaránt kedvelt a sárga vagy a fehér húsú, a molyhos héjú illetve a kopasz is, a nektarinból a sárga vagy fehér húsú szintén jól fogy - közölték.
A nem molyhos héjú (kopasz) őszibarack fajták a legkeresettebbek. Az őszibarack ízének és zamatanyagának kialakulása nagyon jelentős mértékben a napsütés mennyiségétől függ, idén ezért igazán finom gyümölcsöket vehetnek a fogyasztók. Igaz, a gyümölcsből a tavaszi fagyok miatt várhatóan kevesebb kerül a kereskedelembe a tervezettnél - teszik hozzá a NAK szakértői.
Magyarországon az őszibarack és a nektarin termőterülete az utóbbi években jelentősen csökkent. Az ezredfordulón meglévő termőterületnek mára kevesebb mint a fele maradt meg, most ez 3600 hektár körüli. Az éves termés az időjárási körülmények miatt ingadozó, 16-45 ezer tonna között mozog. Az őszibarackos ültetvények nagyobb hányada Csongrád (1440 hektár), Pest (505 hektár) és Bács-Kiskun (450 hektár) megyékben található. Termelik még Fejér (200 hektár), Somogy (200 hektár), Szabolcs-Szatmár-Bereg (200 hektár) és Heves (170 hektár) megye területén is - olvasható az összegzésben.
