Lezárult a málnaszezon, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) legfrissebb adatai szerint az idén még a tavalyinál is kisebb területen termesztik a gyümölcsöt. Míg a 90-es évek elején az éves termésmennyiség 27 ezer tonna volt, addig mára 1,5-2 ezer tonnára esett vissza a hazai termelés. Ennek több oka is lehet: egyrészt a málnaültetvények elöregedtek az elmúlt években, sokan felhagytak a termeléssel, emiatt egyre kisebb területen egyre kevesebben foglalkoznak a munkaigényes gyümölccsel. Másfelől a málna nagyon érzékeny gyümölcs, a magyarországi klíma, az erős UV-sugárzás nem tesz jót neki, megéghetnek a bogyók.
Sem a hirtelen lezúduló esőt, sem a páraszegény meleget nem tűri jól. Fajtaváltásra lenne szükség, a gombás betegségekkel szemben ellenállóbb, folyton termő málnafajták adhatnak lendületet a termesztésnek. A rossz szezonhoz az is hozzájárult, hogy az ültetvények jelentős részét károsította a fagy. Az idén fagykárokat szenvedtek a málnaültetvények. A málna a júniusi, júliusi hőséget nehezen bírta, a szemek elaszalódtak. A belföldi málna 2017-ben május utolsó hetében jelent meg a piacon 5350 forintos kilogrammonkénti termelői átlagáron.
A termelői árak mostanra átlagosan 8 százalékkal csökkentek. Az AKI elemzése felidézi: a málna magyarországi szezonja június–július hónapokban van, ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a kétszer termő, illetve a folyton termő fajtákat még szeptemberben is be lehet takarítani, ezzel lehetőség nyílik arra, hogy még október elején is jelen legyen a friss gyümölcs a kínálatban.
Csökkent a legtöbb szezonális zöldség és gyümölcs nagykereskedelmi ára augusztus első napjaira. A görögdinnyét átlagosan 70 forintért szerezhetjük be a nagybani piacokon, míg az áruházakban, zöldségeseknél a fogyasztói ára 89–119 forint között mozog kilogrammonként. A paradicsomért 250–300 forintot kérnek kilónként a standokon, üzletekben, a paprikáért pedig – fajtától függően tág keretek között – 150–250 forintot kérnek el. A szilva és az őszibarack ára csekély mértékben csökkent a július végi időszakhoz képest, nagykereskedelmi átlagáruk 250–350 forint között alakul. A szezonális zöldség- és gyümölcsárak változását a következő időszakban nagyban befolyásolja, hogy a tartós kánikula és szárazság mennyit ártott a termésnek.
Korábban a Magyar Idők beszámolt róla, a gyümölcsösökben a termés minőségére lehet kihatással a forró időjárás, valamint a szárazság. A szakemberek szerint a kárfelmérést majd csak a hőséget követő időszakban lehet elvégezni, elsősorban hosszú távú következményekkel kell számolni. Rövid távon a viharos időjárás jelenti a legnagyobb veszélyt. A fóliasátrakban könnyebb a védekezés, azonban az alacsony páratartalom miatt a paradicsommal szeptemberre már minőségi gondok lehetnek.
Az egész ágazatban fejlesztésekre lesz szükség a hatékony termeléshez
Fontos feladatnak nevezte a zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztését Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára egy szakmai rendezvényen Bősárkányban. Felidézte: a gyümölcstermesztés kibocsátása folyó áron tavaly 89 milliárd forint volt, egy év alatt 6,6 százalékkal csökkent, de így is 31 százalékkal haladta meg a 2010. évit, és volumenében is 16,6 százalékkal bővült. A gyümölcsfélék ára tavaly 3,9, volumene 2,8 százalékkal mérséklődött. A zöldségfélék kibocsátása tavaly folyó áron 188,6 milliárd forint volt, ami 51,3 százalékkal haladta meg a 2010. évit, mennyiségében 29 százalékkal bővült. Az államtitkár kitért az időjárási szélsőségek kivédésére. Hangoztatta, hogy a kormány szándéka szerint 2018-ban Magyarország része lesz egy ellenőrzött jégkárelhárító rendszernek, amellyel nyolcvan százalékban mérsékelni lehet a károkat.
