"Egyértelmű bizonyítékot találtunk arra, hogy az emberiségnek köze van az idén nyáron tapasztalt rekordhőséghez, mind a nyári hőmérséklethez, mind a Luciferként emlegetett hőhullámhoz" - mondta Geert Jan van Oldenborgh, a tanulmány társszerzője, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet kutatója.

A szakemberek szerint, ha nem csökken a globális felmelegedésért felelős üvegházhatású gázok kibocsátása, akkor a század közepére az idén nyáron tapasztalt perzselő hőség lesz a jellemző a Földközi-tenger térségére a nyári hónapokban - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon.

A világ időjárásának jellegzetességeit kutató World Weather Attribution tudóscsoport egészében vizsgálta a 2017-es év nyarát, beleértve az Európa déli részét augusztus elején három napon át sújtó Lucifer hőhullámot is.

Júniustól kezdődően szokatlan forróság söpört végig Franciaországon, Svájcon, Belgiumon, Hollandián, Portugálián és Spanyolországon. Július 13-án rekordot jelentő 40,6 Celsius-fokot mutattak a hőmérők Madridban.

Augusztus elején intenzív hőhullám csapott le Európa délkeleti részére, napokon át 40 Celsius-fokos hőségben tartva Olaszország és a Balkán egyes részeit. Franciaországban a napközbeni és az éjszakai hőmérsékleti rekordok is megdőltek, éppúgy, ahogy Korzikán és Horvátországban.

A forróság halálos erdőtüzeket eredményezett több mint fél tucat országban és súlyos mezőgazdasági károkat okozott Boszniában, Szerbiában és Olaszország egyes részein.

A kutatók a helyi hőmérsékleti adatokat, valamint az éghajlati modelleket összevetve arra jutottak, hogy az 1900-as évek elejéhez képest a globális felmelegedés mostanra legkevesebb tízszeresére növelte az ideihez hasonló forró nyarak bekövetkezésének esélyét. A Luciferhez hasonló hőhullámok gyakorisága pedig legalább négyszeresére nőtt száz évvel ezelőtthöz képest.