A mezőgazdasági területeken már az év elején jelentkező csapadékhiány egyes növényi kultúrák fejlődését visszavetette, és az agrárágazatnak – a várható terméskiesés miatt – károkat okoz. A belügyminiszter 2019. április 1-től kihirdette a tartósan vízhiányos időszakot, és ezalatt – a vízjogi engedélyezési eljárás alapján – egynyári öntözésre szóló vízjogi üzemeltetési engedély kérhető. Azonban a szakmai szervezetek jelzése szerint további rendkívüli vízhasználati lehetőséget szükséges teremteni a haladéktalanul öntözni kívánó termelők számára a kiemelten aszályos térségekben, hogy ne alakuljon ki katasztrófahelyzet – közölte a kamara.

Mindezek miatt a 98/2019. (IV. 30.) Kormányrendelet alapján a kormány bevezeti – az aszály elleni védekezés érdekében – a rendkívüli öntözési célú vízhasználatot, amely ugyanazon területre legfeljebb egy hónapig lesz megengedett a tartósan vízhiányos időszakban. (Egy hónap elteltével egynyári öntözési engedélyt vagy vízjogi öntözési engedélyt kell kérelmezni a további öntözési igény esetén.)

A területileg illetékes vízügyi hatóság felé beadott igénybejelentésnek az alábbi információkat kell tartalmaznia:

• a vízhasználó nevét, címét;
• a vízkivétel helyét (helyrajzi szám, EOV koordináta vagy szelvényszám megadásával);
• a vízkivétel módjának meghatározását, továbbá a vízmérés módját;
• a vízkivétel időtartamát, kezdő és befejező időpontját;
• a kivenni tervezett víz mennyiségét (köbméter/nap és köbméter/hónap megadásával);
• a vízkivételi szivattyú kapacitását és az üzemnapló vezetésének helyét;
• az öntözött terület nagyságát (hektárban megadva).

A bejelentéshez a vízkivétellel érintett felszíni víz kezelőjének hozzájárulását is csatolni kell.

További fontos kitétel – ahogyan az egynyári öntözésnél – csak közvetlenül felszíni vízből, ideiglenes szivattyúállással, legfeljebb 1200 köbméter/hektár mennyiségű öntözővíz kijuttatása lehetséges, legfeljebb 100 hektár területre.

Az aszály elleni öntözés ideje alatt sem vízkészlet-járulékot, sem vízszolgáltatási díjat nem kell fizetni. A rendkívüli öntözési célú vízhasználat bejelentéséhez szakhatósági állásfoglalást nem kell csatolni.

A vízügyi hatóság a bejelentés tartalmáról a növény- és talajvédelmi, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot a bejelentés kézhezvételét követő nyolc napon belül tájékoztatja. A kezelői hozzájárulás hiányában folytatott vagy a hozzájárulásban foglaltaktól, valamint a bejelentéstől eltérő vízkivétel esetén a vízügyi hatóság soron kívül ellenőrzést tarthat, és a vízkivételt megtilthatja - hívta fel a figyelmet a NAK.