Európai uniós jogalkotási eljárás eredményeként módosul a Közös Agrárpolitika közvetlen kifizetéseire vonatkozó szabályokat tartalmazó 639/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, így 2018. január 1-jétől a zöldítési támogatáshoz EFA-ként elszámolni kívánt nitrogénmegkötő növénnyel bevetett területeken, parlagon hagyott területeken, ökológiai jelentőségű másodvetésen és a mezőgazdasági termelés alatt álló erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávokon tilos lesz növényvédő szert használni – közölte a Földművelésügyi Minisztérium.

Az uniós szintű módosítás célja, hogy javítsa a zöldítés környezeti hatékonyságát és ezen belül maximalizálja az EFA-területek biológiai sokféleségre gyakorolt kedvező hatását. A szabályok változása kihatással van az EFA területeken alkalmazandó termelési gyakorlatra, különösen egyes fehérjenövények termesztése vonatkozásában.

Az elsődleges gyakorlati kérdés, hogy a tilalom milyen mélységű, s pontosan milyen lehetőségeket hagy nyitva a hagyományos gazdálkodás számára. Tárgyi hatályát tekintve minden olyan készítmény kizárt, amit az uniós és magyar növényvédelmi szabályozás szerinti növényvédő szerként hoztak forgalomba, beleértve az ökológiai gazdálkodásban engedélyezett szereket is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a különböző kondicionáló szerek és levéltrágyák (amelyek nem minősülnek növényvédő szernek) akár az állományban is kijuttathatóak. A növényvédő szerek használatára vonatkozó tilalmat azonban csak a termesztési, azaz a vetéstől a betakarításig tartó időszakra vonatkoztatja az új szabályozás. Más szóval: a vetés előtti (presowing) gyomirtás alkalmazása nem tiltott. Az előírások betartásának ellenőrzése szempontjából fontos, hogy pontosan dokumentálható legyen a növényvédő szer kijuttatásának ideje. Ehhez a gazdálkodónak várhatóan egy egyszerűsített műveleti naplót kell majd vezetnie.

Emellett a gyomfertőzöttségtől mentes tábla kiválasztása, a vetésforgó szakszerű megválasztása, a megfelelő fajtájú, nagy tisztaságú vetőmagok használata, a helyes agrotechnika (őszi és tavaszi talaj-előkészítés, egyenletes vetés, megfelelő állománysűrűség) valamint a fiatal állományok sorközművelése mind hozzájárulhatnak a gyomok elleni védekezés sikerességéhez.

Amennyiben a gazdálkodó a fenti lehetőségek ellenére sem tudja mellőzni a növényvédő-szerek használat, érdemes fontolóra venni az EFA-kötelezettség más kultúrával vagy EFA-területtípussal történő kielégítését (pl. őszi kalászosok után vetett zöldtrágyával, parlagon hagyott területtel vagy tájképi elemekkel). A zöldítésre tehát továbbra is jogosult marad a szójatermesztő, amennyiben vállalja a szükséges agrotechnikai változtatásokat a növényvédőszer-mentes termesztéshez, vagy más területet számol el EFA területként. Szintén fontos hangsúlyozni, hogy a korlátozás egyáltalán nem befolyásolja a SAPS és a termeléshez kötött fehérjenövény-támogatás feltételeit vagy összegét.